A lovak vakcin�z�sa, ak�r versenylovaink, ak�r hobbilovaink vannak, ma m�r hozz�tartozik a l�tart�shoz. Mindenki tiszt�ban van azzal is, hogy a vakcin�z�s komoly k�lts�get jelent a l�tulajdonos sz�m�ra, ez�rt j� tudni, mi�rt �s mi ellen vakcin�zzunk, mert ennek az ismeretnek a hi�ny�ban gyakran hajlamosak vagyunk mindezt "sz�ks�ges rossznak" tartani �s ak�r elhanyagolni.

Miel�tt a k�l�nb�z� betegs�gek elleni vakcin�z�sokr�l besz�ln�nk, a jobb �rthet�s�g kedv��rt tiszt�zni kell n�h�ny alapfogalmat. Ez az�rt is l�nyeges, mert gyakran m�g tapasztalt lovasok is �sszekeverik az alapfogalmakat, p�ld�ul a vakcin�t a sz�rummal.
A vakcin�z�s tulajdonk�ppen olyan megel�z� (= prevent�v) kezel�s, melynek c�lja, hogy megteremts�k lovaink szervezet�nek saj�t v�dekez�s�t a legfontosabb fert�z� l�betegs�gek ellen, an�lk�l, hogy a l�nak a betegs�geken �t kellene esnie.

A vakcin�z�snak sz�mos �ltal�nos alapszab�lya van, amit az �llatorvosnak be kell tartania. Ezek k�z�l a legfontosabbak, melyekr�l a l�tulajdonosnak is tudnia kell, a k�vetkez�k:
- Csak eg�szs�ges lovakat szabad vakcin�zni.
- M�g a leghat�konyabb, leger�sebb v�detts�get ad� vakcin�k sem adhatnak t�k�letes, sz�z sz�zal�kos v�delmet, ez�rt mindig �s mindenben t�rekedni kell a betegs�gek megel�z�s�re is. "Csak" a vakcin�ra ne hagyatkozzunk!
- Ha vakcin�zunk, akkor valamennyi egy�tt tartott lovat ugyanazon betegs�g ellen egyform�n oltani kell.
- Vakcin�zni csak J�L �rdemes, mert a nem szakszer�en vagy �tletszer�en v�gzett vakcin�z�s �ltal�ban ablakon kidobott p�nz!
Ezzel el is jutottunk az egyik legfontosabb k�rd�shez, miszerint mit jelent J�L vakcin�zni?
J�l vakcin�zni - v�lem�nyem szerint - azt jelenti, hogy �gy vakcin�zzuk lovainkat, hogy ez az �llatorvosi szakma szab�lyainak megfeleljen, t�nyleges v�detts�get adjon �s a tulajdonos sz�m�ra is elviselhet� k�lts�get jelentsen.

Melyek azok az �llatorvosi szempontok, melyeket be kell tartanunk?
A legfontosabb az, hogy minden vakcin�z�s csak akkor hat�kony, ha azt alapimmuniz�l�s el�zte meg. Az ALAPIMMUNIZ�L�S k�t olt�sb�l �ll, �s ezt k�vethetik a rendszeres - �venk�nti vagy gyakoribb - ism�tl�d� v�d�olt�sok. Annak megtervez�s�t, hogy mikor �s mivel oltsunk, igen sok t�nyez� befoly�solja (p�ld�ul hogy teny�sz�llatokr�l, sportlovakr�l, avagy hobbilovakr�l, vagy hogy ist�ll�zott tart�sr�l vagy m�nesi tart�sr�l van-e sz�, a korcsoportokat egy�tt tartj�k-e, �s m�g sorolhatn�m). Ebb�l is l�tszik, hogy ez a feladat nagy szakmai felk�sz�lts�get ig�nyel, teh�t a VAKCIN�Z�SI PROGRAM elk�sz�t�s�t b�zzuk l�hoz �rt� �llatorvosra!

Mennyire fontos a vakcin�z�si programok pontos betart�sa?
A vakcin�z�si programokban foglalt olt�sok id�pontj�nak betart�sa l�nyeges k�rd�s, mert a vakcin�k csak akkor biztos�tanak folyamatos v�detts�get, ha azokat a haszn�lati utas�t�s szerint rendszeresen beadjuk. Ez nem azt jelenti, hogy percre pontosan kell beadni a vakcin�t, de a kijel�lt id�pontt�l jelent�sen ne t�rj�nk el. Ez�rt c�lszer�, ha a tulajdonos is sz�mon tartja a soron k�vetkez� vakcin�z�sokat, �s �llatorvos�val folyamatosan egyezteti �s gondosan nyilv�ntartja az elv�gzett olt�sokat.
Ha l�nyegesen (hetekkel, h�napokkal) elt�r�nk a programban el��rt id�pontt�l, akkor lyukakat hagyunk a v�delmen. Ha a folyamatos v�delmet nem biztos�tjuk, akkor az is el�fordulhat, hogy a gyeng�bb v�detts�get ad� vakcin�k (ilyen p�ld�ul a "kanc�k v�rusabortusza", a k�znyelvben: v�rusos vet�l�s) eset�ben indokolt lehet a lovak ism�telt alapimmuniz�l�sa.

Gyakran hangzik el a k�rd�s: mi ellen kell vakcin�zni lovainkat?
Ennek a k�rd�snek a megv�laszol�s�t sz�mos t�nyez� befoly�solja. Ilyen p�ld�ul a lovak tart�si k�r�lm�nyei, a l� �rt�ke, a hasznos�t�s ir�nya, de ilyen lehet a tulajdonos "p�nzt�rc�ja" is.
Azt tudnunk kell, hogy nem minden fert�z� l�betegs�g el�zhet� meg vakcin�z�ssal. Sz�mos olyan l�betegs�g van, ami ellen l�tezik vakcina, de miut�n n�lunk az adott betegs�g nem fordul el�, �gy nem is oltunk ellene. Ez�rt csak azokat a betegs�geket tekints�k �t, amelyek ellen haz�nkban enged�lyezett vakcina van forgalomban.

A TETANUSZ elleni vakcin�z�s v�lem�nyem szerint a l�tart�s elengedhetetlen r�sze. Ez az�rt kiemelten fontos k�rd�s, mert e betegs�g megel�z�se vakcin�z�ssal hat�konyabb �s nagys�grendekkel olcs�bb, mint tetanuszos lovat kezelni. Arr�l nem is besz�lve, hogy a tetanusz olyan s�r�l�seken �t is kialakulhat, amit �szre sem vesz�nk. (Ilyenek lehetnek a sz�j�reg s�r�l�sei, fedett patas�r�l�sek, vagy ak�r b�lf�reg okozta s�r�l�s a b�lfalon.) Egy tetanuszos l� kezel�se hetekig eltarthat, k�lts�ge ak�r �sszem�rhet� a l� �r�val, r�ad�sul nem minden esetben lesz eredm�nyes. �gy ha valaki azt gondolja, hogy a tetanuszt elker�lheti azzal, ha s�r�l�sek eset�n sz�rumot alkalmaz, k�t dologr�l is elfelejtkezik. Egyr�szt a m�r eml�tett �szrevehetetlen s�r�l�sekr�l, m�sr�szt arr�l, hogy a sz�rumoz�s csak 2-3 hetes v�detts�get ad, �s dr�g�bb is, mint az �ves v�detts�get ad� vakcin�z�s.

A L�INFLUENZA elleni v�dekez�st az�rt tartom fontosnak, mert ez a betegs�g igen rag�lyos, nagyon gyorsan terjed �s igen nagy k�rokat okoz. Igaz, hogy - a tetanusszal ellent�tben - ritk�n j�r elhull�ssal, de hat�kony kezel�se ijeszt�en magas k�lts�gekkel j�rhat. A betegs�g legnagyobb k�rt�tele mindezek mellett az, hogy kezel�s hi�ny�ban gyakran sz�v�dm�nyekkel gy�gyul. Ilyenek lehetnek p�ld�ul �z�letgyullad�sok, t�d�elv�ltoz�sok, amelyek k�s�bb a l� haszn�lati �rt�k�t cs�kkentik. Azt sem �rt tudni, hogy jelenleg a Magyarorsz�gon �rv�nyben l�v� MLSZ versenyszab�lyzat szerint versenyen csak l�influenza ellen szakszer�en oltott l� vehet r�szt. (Az m�r m�s k�rd�s, hogy mi�rt csak ezt az egy olt�st k�vetelik meg.)

A VESZETTS�G, mint l�betegs�g csak n�h�ny �ve ker�lt a figyelem k�z�ppontj�ba. A veszetts�gr�l tudni kell, hogy ellene csak vakcin�val v�dekezhet�nk hat�konyan, mert a m�r a betegs�g t�neteit mutat� l� menthetetlen, a betegs�g mindig hal�lra vezet, �s hogy a l�ra a veszetts�g csak veszett �llat harap�sa �tj�n terjedhet. A veszetts�g elleni vakcin�z�s olcs� �s legal�bb egy �ven �t igen j� v�detts�get ad. R�ad�sul elker�lhet� vele mindaz a kellemetlens�g, ami a betegs�g meg�llap�t�sa ut�n a tulajdonosra v�r. (karant�n, a l��llom�ny k�telez� leolt�sa veszetts�g ellen, a veszett l�val �rintkezett valamennyi ember sorozatolt�sa stb.)

A V�RUSOS VET�L�S elleni vakcin�z�s jelenti a tulajdonos sz�m�ra a legnagyobb k�lts�get �s az �llatorvos sz�m�ra a legt�bb fejt�r�st. Ez az a k�rokoz�, amely ellen a v�dekez�s nem �llhat csup�n vakcin�z�sb�l, hanem be kell tartanunk n�h�ny fontos j�rv�nyv�delmi szab�lyt is. Ebben a tekintetben a legjobb tan�csot az �llom�nyt kezel�, �gy a helyi viszonyokat j�l ismer� �llatorvos adhatja. A v�rusos vet�l�s k�rokoz�j�r�l tudni kell, hogy szinte minden �llom�nyban jelen van, ha nem is okoz felt�tlen�l minden �vben t�neteket. A betegs�g nem felt�tlen�l j�r mindig vet�l�ssel, mert el�fordul, hogy "csak" l�gz�szervi t�neteket, gerincvel�-gyullad�st okoz, vagy egyszer�en "csak" gyenge csik� sz�letik. Teh�t ha nem is fordul el� vet�l�s, az m�g nem jelent mentess�get a k�rokoz�t�l. Azt pedig megfontol�s t�rgy�v� kell tenni, hogy mi okoz nagyobb "k�rt" a tulajdonosnak: a vakcin�z�s k�lts�ge, vagy az elvesztett csik�k �s az egy �vig feleslegesen tartott teny�szkanc�k.
Az a tapasztalatom, hogy sokak sz�m�ra nem ismert, hogy ez ellen a betegs�g ellen hat�konyan csak �vente minimum k�tszeri vakcin�z�ssal tudunk v�dekezni. Nyugat-Eur�p�ban ezzel szemben m�r �vente h�romszor oltanak, de az Egyes�lt �llamokban a nagy �rt�k� lovakat ak�r �vente n�gyszer is oltj�k.