A l� fajt�inak csoportos�t�sa

A t�bb mint 100 l�fajta csoportos�t�s�ra sz�mos lehet�s�g van. T�bbnyire szubjekt�v alapokon nyugszanak, b�r igyekeznek objekt�v t�rv�nyszer�s�geket figyelembe venni. Ebb�l kifoly�lag t�vedhetetlen, hib�tlan csoportos�t�s nincs, de tal�n akkor j�runk legk�zelebb az igazs�ghoz,, ha a l�fajt�kat a

-melegv�r�

-hidegv�r�

-p�ni- �s kisl�fajt�k

-haszn�lati t�pusok szerint csoportos�tjuk.

Melegv�r� lovak

A testt�meg, a m�ret, a csontozat, a k�ls� forma �s a v�rm�rs�klet alapj�n k�l�nb�ztetj�k meg a hidegv�r� lovakt�l. Kev�sb� t�megesek, finom csontozat�ak, viszonylag kicsi, j�l form�lt pat�juk van. Nem jellemz� r�juk a bar�zd�lt far. Sz�r�k finom, v�kony, selymes tapint�s�. Bokasz�r�k nincs vagy nagyon kev�s.

Mozg�suk elasztikus, t�r�lel� j�r�s�ak. A 3 j�rm�don k�v�l n�mely fajt�ra jellemz� a poroszka �s a telt mozg�s. K�llemi tulajdons�gaik univerz�lis hasznos�t�sra utalnak. V�rm�rs�klet�k �l�nk, ami gyors mozg�st, kitart�st eredm�nyez.

Tart�ssal, takarm�nyoz�ssal szemben ig�nyesek. K�zepesen gyorsan fejl�dnek, ennek k�vetkezt�ben hossz� �let�ek.

Hidegv�r� lovak

Rengeteg vonatkoz�sban ellent�te a melegv�r� l�nak. K�llemi benyom�suk alapj�n az er�vel p�rosult t�meget testes�tik meg, ehhez j� izmolts�g �s bar�zd�lt far, �gy�k t�rsul. A l�bak r�videk, ez el�seg�ti a hatalmas von�er�t. A nyak magasan illesztett, terjedelmes. S�r�ny�b�l d�s, vastag sz�l� hull�mos s�r�ny n�, amely annyira d�s lehet, hogy mind a k�t nyakoldalra lehullik. Hasonl�an terjedelmes az �st�k �s a faroksz�rzet is. T�m�tt, d�s bokasz�rzet jellemz� r�juk.

Nyugodt v�rm�rs�klet�, k�nnyen kezelhet� lovak. Gyors fejl�d�se, szivacsos csontozata, vizeny�s izomzata miatt r�vid az �lettartama.

P�ni- �s kisl�fajt�k

A „p�ni” sz�, gy�jt�fogalom, amit kistermet� lovak �ltal�nos megnevez�s�re haszn�lnak, teh�t nem egy egys�ges l�t�pust jelent. Valamikor olyan kistermet� lovat jelentett, amelynek bels� �s k�ls� tulajdons�gai sem k�l�nb�ztek a h�zil� vad �s�t�l, amelyekb�l t�bbnyire kedvez�tlen k�rnyezeti felt�telek k�z�tt alakultak ki.

A p�nifajt�k majdnem mindegyike szil�rd �s er�s szervezet�, nagy ellen�ll� k�pess�g�, er�s csontozat�, ig�nytelen, k�l�n�sen hossz� �let�ek. Akci�s mozg�s, z�m�k alkat, d�s s�r�ny, �st�k �s faroksz�rzet jellemzi �ket. Kitart� �s j� �ll�k�pess�g�ek, csak megb�zhat� haszn�lati tulajdons�gaik, �s ar�nyaikban val� k�l�nbs�g k�l�nb�zteti meg �ket a nagyobb m�ret� lovakt�l.

Haszn�lati t�pusok

A t�pus sz�val jel�lhet� a k�llemi testalakul�s, a testforma, a testar�nyok, de a l�teny�szt�sben sok�ig a v�rm�rs�kletbeli megk�l�nb�ztet�sre, hasznos�t�si form�ra �rtett�k..

A t�pus fogalm�nak �rtelmez�se sokf�le lehet:

-biol�giai t�pusoszt�ly

-nemes�t�s-m�dszertani t�pusoszt�ly

-hasznos�t�si t�pusoszt�ly

-alkalmazott genetikai t�pusoszt�ly

(a t�pus: az �llat anat�miai, sz�vettani, �lettani, genetikai �s pszichol�giai fel�p�t�se, amin az egyed megjelen�se �s haszn�lati tulajdons�gai alapulnak.)