A nyereg

F�b�l k�sz�lt eszk�z, amit a l�ra vagy m�s, lovagl�sra haszn�lt �llat h�t�ra er�s�tenek, hogy az �l�st biztosabb� �s k�nyelmesebb� tegy�k. A n�lunk ismert �s haszn�lt fanyergek n�gy r�szb�l: a k�t nyeregdeszk�b�l vagy nyeregsz�rnyb�l �s az azokra szerelt k�t �v alak� k�p�b�l �llanak. A nyeregsz�rnyak v�zszintesen helyezkednek el, kiss� �velt hajl�s�ak, hogy j�l fek�djenek a l� h�t�n. A k�p�k �gy merev�tik a nyeregsz�rnyakat, hogy a teher ne a l� gerinc�re, hanem z�mmel a 12. �s 13. gerinccsigoly�kb�l �s az azok mellettiekb�l indul� bord�kra keresztben fek�djenek. A magyar nyereg – helyes nyergel�s eset�n – sem fel nem t�ri, sem j�r�s�ban, sz�guld�s�ban nem g�tolja a lovat. – A nyereg eredet�r�l �s kor�r�l biztosat nem tudunk. Az l�tszik val�sz�n�nek, hogy �zsi�ban tal�lt�k fel, �s a n�pv�ndorl�s sor�n ker�lt el Eur�p�ba. Tal�n m�r a szk�t�k vagy hunok hozhatt�k a K�rp�t-medenc�be. A r�maiak m�g nem haszn�lt�k a fav�zas, nyeregdeszk�s nyerget, helyette az ephippianak nevezett gyapj�sz�vetet helyezt�k a l�ra. A r�gi germ�nok is elpuhultnak tartott�k a nyeregben lovagl� embert; k�s�bb azonban m�gis alkalmaztak egy el�lh�tul hurk�t form�l� b�r �l� alkalmatoss�got: a bastot, a l� h�t�ra. – A magyar nyereghez sok von�sban hasonl�t, de bizonyos r�szleteiben elt�r az arab vagy m�s nev�n (eredet�re utal�an) „parthus”-nyereg. Ezt vett�k �t a r�maiak �s ez terjedt el azt�n Ny-Eur�p�ban. Bel�le alakult ki az �n. lovagi nyereg, de ez a szerkezeti forma terjedt el D-Eur�zsi�ban, eg�szen Kore�ig. A parthus-nyereg m�s szerkezet�, mint a magyar nyereg: elvileg ugyanaz, mint amelyet a tergeny�s-szam�rra szoktak tenni, amennyiben villaszer� k�t k�p�ja k�zvetlen�l fekszik a l� h�t�ra. A k�t k�p�t azt�n h�ztet�szer�en – k�toldalt – deszk�k k�tik �ssze. B�rmennyire p�rn�zz�k is, az �gy felfekv� k�p�k m�gis jobban ig�nybe veszik az �llatot, mint a magyar nyereg, amely sz�rnyai �ltal fekszik fel a l�ra. A magyar nyereg sz�rnydeszk�it is kip�rn�zz�k, ill. al�t�tet ter�tenek a l� test�re. Az arab vagy parthus-nyeregben a lovas nyeregp�rn�n, a magyar nyeregben a farb�rre hevederezett nyeregbund�n, ritk�bban itt is nyeregp�rn�n �l, �s mindk�t nyeregn�l l�bait a → kengyelben tartja. – Mo.-on t�bbf�le nyerget k�l�nb�ztetnek meg, �gy van lovagl� vagy katonanyereg, kocsisnyereg, kun- vagy bety�rnyereg, → csik�snyereg �s → tergeny�s vagy terhel� nyereg. Az els� h�rom nyereg tulajdonk�ppen azonos, a k�l�nbs�g csup�n annyi, hogy a kocsisnyereg els� k�pafej�re keresztf�t szerelnek; a kun vagy bety�r-nyereg saj�toss�ga viszont az, hogy mind a k�t k�p�j�nak van �n. kanala vagy feje. A r�g�szeti leletek azt igazolj�k, hogy az avar �s a honfoglal� magyar nyergeknek kerek k�p�ja volt. A kun nyeregnek viszont mindig kanalas k�p�ja volt; ebben rokon vel�k az �n. koz�knyereg. A csik�snyereg vagy patrac, amit ma csak a hortob�gyi csik�sok haszn�lnak, nem igazi nyereg, hanem csak egy kengyelekkel ell�tott takar�, amit heveder n�lk�l vetnek a l� h�t�ra. A terhel�nyereg pedig a parthusnyereg rokona. – Irod. Pettk�-Szandtner Tibor: A magyar kocsiz�s (Bp., 1931); Garay �kos: Magyar nyergel�s (N�pr. �rt., 1936); L�szl� Gyula: A koronc�i lelet �s a honfoglal� magyarok nyerge (Bp., 1943).

1. terhel� nyereg. 2. lovagl� fanyereg v�za (mindkett� Torock�, v. Torda-Aranyos m., 19. sz. m�sodik fele)