Emberi jogok v�delmez�i az �llatk�s�rletek ellen

100.000 vegyi anyag tesztel�se = 500 milli� �llat hal�la + 20 milli�rd Euro elherd�l�sa.
H�rom eur�pai szervezet fogott �ssze annak �rdek�ben, hogy ezt az �r�lts�get megakad�lyozz�k.

Tiltakoz� level�ket eljuttatt�k az EU Parlament tagjainak, arra k�rve �ket, hogy vizsg�lj�k fel�l a "tudom�nyos" k�s�rletsorozatra kiadott el�zetes enged�lyeket. A k�s�rletek sor�n �jfajta vegyi anyagok, f�leg rovarirt� �s permetez�szerek toxikol�giai tesztel�se folyna. A tervezetben kiz�r�lag �llatk�s�rletek szerepelnek.

Tud�sok, orvosok �s vegy�szek egybehangz� �ll�t�sa szerint egy ilyen k�s�rletsorozat k�zvetve hal�los vesz�lyt jelent eur�pa lakoss�g�ra. A h�rom tiltakoz� szervezet azt akarja el�rni, hogy az �llatk�s�rleteket val�ban tudom�nyos �n. alternat�v k�s�rletekkel v�lts�k fel, felhaszn�lva a biol�gia leg�jabb kutat�si eredm�nyeit, melyekkel a vegyi anyagok esetleges k�ros�t� hat�sa hossz� t�von is �rt�kelhet�.

Az alternat�v k�s�rleti m�dszerek - r�szleteik a szervezetekn�l r�szletesen hozz�f�rhet�ek - olcs�bbak, gyorsabbak �s l�nyegesen megb�zhat�bbak az �llatk�s�rletekn�l.

N�zz�k mi�rt!
Statisztikai adatok szerint �vente emberek sz�zezrei halnak meg Eur�p�ban a t�megcikkek m�rgez� volta miatt. A 35-65 �v k�z�tti koroszt�lyban a vezet� hal�lok a r�k, melynek 80-90 %-�t bizony�tottan a k�rnyezet�nkben fellelhet� r�kkelt� anyagok okozz�k. A hal�lokok k�z�tt negyedik helyen szerepel az akut gy�gyszerm�rgez�s, �vi 120.000 halottal. Ez a sz�m ak�r a t�bbsz�r�se is lehet, hiszen a gy�gyszerek toxikus komponensei �ltal okozott hossz�t�v� hat�sokr�l �s a bek�vetkezett hal�lesetekr�l m�r nem k�sz�l statisztika. Ilyen hat�s pl.a r�k, m�j �s vesebetegs�gek, idegrendszeri k�rosod�sok stb.

A legt�bb t�megcikk /pl.gy�gyszerek/ toxikus hat�s�t teh�t nem ismerj�k pontosan annak ellen�re, hogy hosszan �s alaposan kik�s�rletezt�k azokat. A term�kek m�rgez� volt�t 100 �ve ugyan�gy tesztelik: �llatk�s�rletekkel. Nem kell szak�rt�nek lenni, hogy bel�ssuk, v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�rhat, ha a tesztel�s sor�n �llatokat alkalmaznak emberi biol�giai modellk�nt. A m�lt szomor� tapasztalatai /Contergan/ m�r bebizony�tott�k, hogy az �llatk�s�rletek megb�zhatatlanok �s teljesen feleslegesek.

Az a n�zet, hogy egy �llatfaj biol�giai modellje lehet egy m�sik fajnak eleve t�ves �s minden biol�giai t�rv�nyszer�s�gnek ellentmond.

�n�ll� fajr�l akkor besz�l�nk, ha az egyedek csak azonos faj egyedeivel tudnak �letk�pes ut�dokat l�trehozni. Ez az�rt van �gy, mert minden faj g�nk�szlete k�l�nb�z� �s egyedi, teh�t a genetikai �llom�nyt nem lehets�ges m�s fajokkal keverni vagy �sszep�ros�tani. Az elt�r� g�nk�szletb�l k�vetkezik, hogy k�l�nb�znek a g�nek �ltal meghat�rozott biol�giai funkci�k is. Egyszer�bben fogalmazva minden faj m�sk�ppen "m�k�dik". K�l�n�sen igaz ez a m�rgez� anyagokkal szembeni reakci�ra.

Semmilyen �llatfaj nem lehet teh�t biol�giai modellje egy m�sik �llatfajnak vagy az embernek; az �llatk�s�rletek eredm�nyeit nem lehet emberekre alkalmazni.

Mindezek tudat�ban az EU Parlament illet�kes bizotts�ga enged�lyezni k�v�nja a 100.000 �jfajta vegyszer �llatokon v�gzend� tesztel�s�t. Ez a k�lts�ges �s id�ig�nyes, - tov�bb� kegyetlen -k�s�rletsorozat teljesen felesleges; eredm�nyei az emberek szempontj�b�l nem m�rvad�ak.

Nagy a vesz�lye, hogy azok a szerek amelyek az �llatokban nem tesznek k�rt azonnal kereskedelmi forgalomba ker�lnek. Mire kider�l, hogy hossz�t�von esetleg r�kkelt� hat�s�ak a k�s�rletben r�sztvev� nyulak �s egerek m�r r�gen nem �lnek. �llatk�s�rletek sor�n a hossz�t�v� k�ros�t� hat�s - amelyet pl. a gy�gyszer beszed�se ut�n 20-30 �vvel diagnosztiz�lnak - nem vizsg�lhat�, egyszer�en az�rt, mert az �llatok �lettartama sokkal r�videbb.

A vegyi anyagok k�zt t�bbezer rovar�l� �s n�v�nyv�d� szer szerepel. A lakoss�g sz�m�ra ezek a legvesz�lyesebbek, mert nemcsak m�rgez�ek lehetnek, de r�kkelt�, teratog�n, stb. hat�s�ak is. A kutat�k bizony�tottnak l�tj�k, hogy a nagy sz�m� r�kos megbeteged�s�rt a nyakl� n�lk�l haszn�lt, a mez�gazdas�gban sz�les k�rben elterjedt �s val�j�ban ellen�rizetlen permetez� �s n�v�nyv�d� szerek tehet�k felel�ss�.

A dolog �rdekess�ge, hogy az EU Parlament a 80-as �vekt�l foglalkozik a dologgal, felismerve a vesz�lyeket, s�t '91-ben d�nt�s sz�letett a m�r forgalomban l�v� �s enged�lyezett vegyszerek �jra vizsg�lat�r�l. (CE 1991/414) Mind a mai napig csak 10 %-uk lett bevizsg�lva. Azzal mindenki egyet�rt, hogy a vegyi anyagok tesztel�se elengedhetetlen �s s�rg�s, de a vizsg�lati m�dszereknek tudom�nyosan megalapozottnak kell lenni�k. Sz�mos megb�zhat�, egy�rtelm� �s b�rmikor megism�telhet� tesztel�si m�d l�tezik, ezek az �n. alternat�v m�dszerek. Ezek seg�ts�g�vel pl. egy toxikol�giai teszt sor�n a k�rosod�sok vizsg�lhat�k molekul�ris szinten, sz�veteken, szerveken �s �gy tov�bb eg�szen a sz�m�t�g�pen szimul�lt hossz�t�v� hat�sokig. Az alternat�v m�dszerekre jellemz�, hogy olcs�ak, gyorsak �s nem j�rnak szenved�ssel.

A tiltakoz� h�rom szervezet felaj�nlotta r�szletesen kidolgozott tesztel�si m�dszereit, kutat�si eredm�nyeit �s szakmai seg�ts�g�t is. Elengedhetetlennek tartj�k �s k�rik:
-a vegyi anyagok tesztel�s�nek miel�bbi megkezd�s�t
-az �llatk�s�rletek betilt�s�t
-kiz�r�lag alternat�v m�dszerek ig�nybe v�tel�t
-nemzetk�zi biol�gus team fel�ll�t�s�t
-szigor� jogi szab�lyoz�st

Az al�bbi h�rom szervezet az emberi jogok�rt k�zd, �llatv�delemmel nem foglalkoznak. Az �llatk�s�rletek betilt�s�t els�sorban a lakoss�g eg�szs�g�nek v�delm�ben k�vetelik, s �gy m�gis sokat tesznek az �llatv�delem�rt, hiszen munk�juk eredm�nyek�nt �llatok milli�it mentik meg a szenved�st�l �s a hal�lt�l.

1, A francia PRO ANIMA Tudom�nyos Test�let tagjai kutat�k, orvosok �s biol�gusok. C�ljuk a biol�giai kutat�munka fejleszt�se az emberi eg�szs�g v�delm�ben. Sz�mos nemzetk�zi konferenci�t szerveztek az alternat�v m�dszerek n�pszer�s�t�s�re; terveik k�z�tt szerepel egy olyan eur�pai laborat�rium fel�ll�t�sa, ahol a tag�llamok kutat�i minden k�s�rleti eredm�nyhez hozz�f�rhetnek.
Comitato Scientifico PRO ANIMA
Rue V�zelay 16, F-75008 Paris
tel: 33 145 63 1089
fax:33 145 63 4794
e-mail: pro.anima@wanadoo.fr
home: www.proanima.asso.f

2, Az angol Doctors and Lawyers for Responsible Medicine tagjai orvosok �s jog�szok a vil�g minden t�j�r�l,az emberis�g eg�szs�g��rt, a tudom�nyos kutat�si m�dszerek elismer�s��rt k�zdenek, elutas�tva az �llatk�s�rleteket.
c�m: Weston Park 104/b N89PP London UK.
tel: 0181 34 09 813
fax: 0181 34 29 878

3, Az olasz CSA-�llatk�s�rlet-ellenes Tudom�nyos Test�let tagjai orvosok �s kutat�k, saj�t tudom�nyos eredm�nyeik �s tapasztalatuk alapj�n �ll�tj�k, hogy az �llatk�s�rletekkel bevizsg�lt vegyi anyagok kor�ntsem biztons�gosak. K�zdenek az emberi jogok �s a betegek jogainak tiszteletben tart�s��rt, a val�di tudom�nyos kutat�sok v�delm��rt, az alternat�v m�dszerek elismer�s��rt �s az �llatk�s�rletek betilt�s��rt.