A l� leggyakoribb betegs�ge a b�ls�rpang�s, avagy a k�znapi nyelv�n: k�lika. Ez �ltal�ban heves hasi f�jdalommal j�r. A l� nem eszik, has�t n�zegeti, kapar. Er�sebb g�rcs�k szemmel l�that�ak a hasfalon, leizzad, s�t s�lyosabb esetben hempereg, verg�dik. Ez ut�bbit mindenf�lek�ppen meg kell akad�lyozni, mert k�nnyen b�lcsavarod�st kaphat. A tr�gy�ja norm�l esetben s�rg�sbarna sz�n�, puha, de egybe�ll� gomb�cokb�l �ll, �s fel�let�t f�nyes ny�lka bor�tja. B�ls�rpang�s eset�n ehhez k�pest sz�ne s�t�tebb, kem�ny sz�raz bogy�kat tartalmaz. Sajnos ez egy olyan betegs�g mely a kezdetben k�nnyen gy�gy�that�, de ha nem �rkezik szakorvosi seg�ts�g id�ben, akkor s�lyos sz�v�dm�nyek alakulhatnak ki. Az �llatorvos szinte sosem tud a kezdeti id�szakban j�nni, ez�rt c�lszer�, ha minden l�tart� megtanul injekci�t beadni a v�n�ba. (Ez egy �llatorvos seg�ts�g�vel k�nnyen elsaj�t�that�.)
Mit tegy�nk, ha k�lik�s a l�?
Legfontosabb, hogy vegy�k �szre! Abb�l, hogy kedvetlen, nem eszik, esetleg nyugtalanul s�t�l. A hasfalon �t j�l hallhat�ak a b�lhangok. Norm�lis esetben �lland� z�rejek �s kb. 8 m�sodpercenk�nt egy hangos morajl�s hallhat�. B�ls�rpang�s eset�n ezek a hangok elhalkulnak esetleg meg is sz�nnek. Legels� feladat a f�jdalomcsillap�t�s mely 20 ml (500 kg-ra) ALGOPYRIN vagy NO-SPA intrav�n�s (tov�bbiakban iv.) bead�s�val kezd�dik. A lovat ki kell vinni s�t�lni, de nem futtatni! Az injekci� kb. 10 perc alatt jelent�sen cs�kkenti a g�rcs�ket.  Sokszor csak egy kis megrekedt b�lg�z okozza az egy�bk�nt er�s f�jdalmakat, mely a s�ta sor�n meg�l�nk�l� b�lmozg�ssal el is t�vozik. Ilyenkor nincs sz�ks�g tov�bbi gy�gykezel�sre.
Gyakori a vizel�si probl�ma miatti g�rcs kialakul�sa. Ez �szrevehet� abb�l, hogy a l� be�ll olyan pozit�r�ba, ahogy pisilni szokott, de nem siker�l neki. 2-4 ml FURISEMID injekci� iv. 10 perc alatt csod�kat tehet.
M�s betegs�gek sz�v�dm�nyek�nt is kialakulhat k�lika, mely �ltal�ban abb�l ered, hogy a beteg l� nem mozog. Ha lehet�s�g van r� akkor a (m�g az egy�bk�nt l�zas) l�val naponta t�bbsz�r 5-10 percet s�t�ljunk. Kiv�telt k�pez a patairha gyullad�s �s a b�nul�sos izomfest�k vizel�s, mely teljes boxnyugalmat k�v�n. Minden betegs�g eset�n sz�molni kell ezzel a komplik�ci�val, �gy a beteg lovat di�t�s �trenden kell tartani. Lehet�leg magas feh�rje tartalm� takarm�nyt ne kapjon (lucerna, kukorica). Egyen csak r�ti sz�n�t, �s ha lehet, hagyjuk el az abrakot. Ha ezt nem tehetj�k, akkor kev�s be�ztatott zab �s korpa kis keser�s�val (mely hashajt� hat�s�) meghintve legyen a t�pl�l�ka. F�vet, z�lds�get, gy�m�lcs�t ehet. Javul�s eset�n p�r nap alatt, fokozatosan kell visszat�rni az eredeti �trendre.
Mindenf�lek�pp n�zess�k meg �llatorvossal a lovat, k�l�n�sen akkor, ha t�bbsz�r ism�tl�dik, vagy neh�z munka ut�n lett k�lik�s a l�. Ez az�rt fontos, mert a hasi f�jdalom a herebor�k s�rv egyik ismertet�jele. Her�ltn�l �s cs�d�rn�l jelentkezik. Az oka az, hogy a nemi szervn�l l�v� l�gy�kgy�r� (ahol a here- �s h�gyvezet�k megy le a herezacsk�ba) kit�gult ny�l�s�n �t (pl. er�ltetett munka ut�n) a b�l is kit�remkedik, s�t k�s�bb kiz�r�dik �s elhal. Ilyenkor a herezacsk� dagadt �s hideg. A betegs�get az �llatorvos egyszer� rekt�lis vizsg�lattal egy�rtelm�en diagnosztiz�lhatja. Csak azonnali m�t�ttel orvosolhat�, nagyon j� gy�gyul�si ar�nnyal. Sajnos manaps�g egy ilyen m�t�t 50-60.000 Ft plusz ut�kezel�s.
Nagyon vesz�lyes betegs�g a takarm�nym�rgez�s �s az ebb�l kialakul� heveny sav�s patairha gyullad�s. A m�rgez�s �ltal�ban pen�szes takarm�nyt�l alakul ki. L�trej�het azonban hirtelen takarm�nyv�lt�skor is, mikor a szervezet nem k�pes semleges�teni a hirtelen �s nagy mennyis�gben beker�lt m�reganyagokat, melyek am�gy nem okozn�nak probl�m�t. Term�szetesen nagy szerepet j�tszik az egy�ni �rz�kenys�g is. Ismertet�jelei a l�bak �d�m�s duzzanata mely �ltal�ban s�ta ut�n cs�kken. Sokszor a has alja �s a her�k is bedagadhatnak, esetleg allergi�s duzzanatok j�nnek ki k�l�nb�z� testr�szeken. Gy�gy�t�s kombin�lt kezel�s ig�nyel. DEHISTIN, NOMILEN, CALCIUM, FUROSEMID injekci�k iv. �s RINGER inf�zi�s oldat bead�s�t kell elkezdeni. Szakorvosi ell�t�st ig�nyel ez a sokszor napokig elh�z�d� folyamat.
K�nnyen kialakulhat a patairha gyullad�s. Ennek vesz�lyess�ge a l� saj�tos l�bszerkezet�b�l ered. A k�ls� kem�ny szarutok �s a bel�l elhelyezked� patacsont k�z�tt csak az �n. szarulemezek tartj�k a kapcsolatot. A pata b�rmely gyullad�sa eset�n a szarulemezek k�z�tt sav�kil�p�s indul meg ezzel megszak�tva a kapcsolatot a csont �s a szarutok k�z�tt, �s a l� s�lya k�vetkezt�ben a patacsont megs�llyed �s el�rebillen (rot�l�dik). Ha a sav�kil�p�s az eg�sz pat�ra kiterjed, akkor a szarutok egyszer�en leesik a csontr�l. �ltal�ban a l� ezt m�r nem �ri meg, mert a szenved�st�l legyeng�l �s a sz�v�dm�nyek (felfekv�s, t�d�gyullad�s) miatt elpusztul.
A betegs�g kimenetele kifejezetten rossz. Az els� 2-3 napban elkezdett megfelel� �s radik�lis kezel�ssel megmenthet� a l� �lete, de nagyon val�sz�n� a rokkant pata kialakul�sa. Kezelni csak k�rh�zban lehet, melynek �ra 100.000 Ft-n�l kezd�dik. E betegs�g kialakulhat szeptikus (mikor egy s�r�l�s elfert�z�dik, vagy ell�s ut�ni m�hlep�ny bennmarad�sa eset�n) �s traum�s m�don. Ez ut�bbir�l az�rt fontos tudni, mert pl. patk�hoz szoktatott l� patk� n�lk�li j�rat�sa kem�ny talajon is kiv�lthatja. Ugyan�gy kialakulhat egy kem�ny szikl�ra vagy k�re val� rossz l�p�st�l is. Ezek id�ben elkezdett kezel�se eset�n a kil�t�sok egy fokkal jobbak, mint az el�z� kett�n�l. A baj csak az, hogy az id�ben t�rt�n� �szrev�telhez szakavatott szemekre van sz�ks�g. �ltal�ban el�bb els� pat�kon alakul ki. A pata meleg (�s ezt mindig reggel, kimenetel el�tt kell n�zni, mikor kifejezetten hideg a l� l�ba) �s a cs�dart�ria er�teljesen l�ktet. A l� nem sz�vesen mozog, �s maga al� h�zza h�ts� l�bait, hogy k�m�lje az els�ket. M�r ilyenkor a legrosszabbra kell gondolni. Jellemz� t�net a p�rtasz�l megdagad�sa, de ez m�r t�l k�s�n alakul ki, ahhoz hogy hat�konyan kezelj�k a betegs�get. A lovat mozgatni vagy a patk�t levenni nem szabad! Seg�ti a gy�gyul�st a pata speci�lis gipszel�se, de ezzel m�g sokan nem foglalkoznak, vid�ki k�r�llatorvosok meg szinte nem is hallottak r�la. A t�netek jelentkez�sekor r�gt�n k�rh�zba kell vinni az �llatot.
M�g egy jellemz� betegs�ge a l�nak a myoglobinuria vagyis a b�nul�sos izomfest�k vizel�s. A k�znyelvben az�rt h�vj�k �nnepi betegs�gnek, mert az �nnepek miatti 2-3 napos l�pihen�k ut�n szokott jelentkezni. Er�teljes, rendszeres munk�t v�gz� (sportl�, versenyl�) �s j�l t�pl�lt lovon szokott el�j�nni. Az oka az, hogy a munka sor�n az izomban, nagy mennyis�gben jelenlev� glikog�n a pihen� napok ut�ni els� mozg�skor, hirtelen alakul �t tejsavv�. Ez egy er�s izomf�jdalmat �s lemereved�st okoz �s a k�s�bbiek sor�n izomsorvad�shoz vezet. A vizelet a kiv�laszt�d� izomfest�k miatt v�r�ses sz�n�v� v�lik.  Sokszor csak 20-30 perc eltelt�vel jelentkezik, de olyan er�sen, hogy a l� mozg�sk�ptelen is lehet. Ilyenkor nem szabad mozgatni, ha pedig nem otthon van, akkor 1-1 1/2 �rai pihen� ut�n, mikor kicsit old�dik a g�rcs �s merevs�g, lassan haza kell vezetni. Izomlaz�t�kkal (MIDETON inj.) �s gyullad�scs�kkent�vel (DEPERSOLON inj.) kezelhet� �llatorvos seg�ts�g�vel. A megel�z�s a fontos. Az er�teljes munk�t v�gz� lovat alaposan le kell s�t�lni, hogy ezek az anyagok nagy r�sze lebomoljon. A kar�mban tartott lovakn�l ritk�bban alakul ki, mert eg�sz nap (munka el�tt �s ut�n) s�t�l. Sokan nem tudj�k, hogy azokn�l a lovakn�l, melyek huzamosabb ideg (8-10 nap) nem mozognak (s�ntas�g, betegs�g) az�rt nem alakul ki, mert ennyi id� alatt mag�t�l lebomlanak a betegs�get kiv�lt� anyagok. Az alult�pl�lt l� eset�ben pedig nincs minek felszaporodni. De term�szetesen nem ez a k�vetend� �tja a prevenci�nak.