Hall�sa

A l� f�lei igen kifejez�ek. Nagyon mozg�konyak: mindig az �llat figyelm�t felkelt� hang vagy jel ir�ny�ba fordulnak. A munk�j�ra �sszpontos�t� d�jl� a f�l�t kiss� h�tra, a lovas fel� ford�tja, amivel azt jelzi, hogy figyelm�t gazd�j�nak szenteli.
A k�rnyzetb�l hallatsz� zajra figyel� l� f�le el�re, a hang ir�ny�ba mutat.
A m�rges vagy felzaklatott l� laposan h�tracsapja a f�l�t, mintha csak ki akarn� rekeszteni a kellemetlen szitu�ci�t vagy zajt.

Szagl�sa

A l� szagl�sa viselked�s�nek egyik meghat�roz� eleme. A kanc�k a szaguk alapj�n azonos�tj�k a csik�ikat, �s a m�nek is �gy szereznek tudom�st a p�rosod�sra hajlamos kanc�kr�l. A vadon �l� lovak egy bizonyos t�vols�gb�l a szagl�suk seg�ts�g�vel tal�lj�k meg a vizet, a hegyvid�ki p�nik pedig �szt�n�sen tudj�k, hogy a szaguk alapj�n mik�ppen ker�lhetik el a mocsarakat, ingov�nyokat.

Hangjaik

A l� �ltal kiadott hangok nagyon kifejez�ek. A kanca gyeng�den d�nny�g a csik�hoz, a fels�gter�let�t v�d� m�n �les hangon nyer�t, a lovas�t �dv�zl� l� �r�mmel nyer�t. Amikor al�ra �lnek, a horkant�s vagy pr�szk�l�s a hajland�s�g �s az �sszpontos�t�s jele, esetleg a parancssz�ra adott v�lasz.

A szem �s a l�t�suk

Gyakran hallani, hogy egy l�nak gy�ny�r� vagy kifejez� szeme van. Valamennyi sz�razf�ldi eml�s k�z�l a l�nak van a legnagyobb szeme, �s tekintete pontosan kifejezi k�l�nb�z� �rzelmeit, p�ld�ul a bizalmat, a bizonytalans�got vagy a f�lelmet. A ragadoz�k t�mad�s�nak kitett t�bbi �llathoz hasonl�an a l� szemei is a fej k�t oldal�n helyezkednek el, �gy igen sz�les a l�t�mez�je. Mivel perif�ri�s l�t�sa kiv�l�, mind�ssze k�t �gynevezett holttere van: az egyik k�zvetlen�l a fara m�g�tt, a m�sik pedig m�sf�l-k�t m�terrel az orra el�t vagy alatt, ahol a l�t�sa legal�bbis er�sen �letlen. Amikor egy l� fel� s�t�lunk, lesz egy pont, ahol az �llat m�r nem l�t minket �lesen, ez�rt elford�tja a fej�t vagy h�tr�lni kezd, hogy ism�t j�l l�sson benn�nket. Ha p�ld�ul a legel�n szeretn�nk megfogni egy lovat, a fenti reakci�t ak�r �gy is �rtelmezhetn�nk, hogy az �llat mennek�l, mert nem akarja, hogy megfogj�k, pedig ha oldalr�l k�zel�ten�nk hozz�, hogy v�gig szemmel tarthasson minket, akkor nyugodtan megv�rn�, am�g oda�r�nk hoz�. Ha a l� m�g� �llunk, akkor �ltal�ban az eg�sz test�t vagy a nyak�t �s a fej�t elford�tja, hogy folyamatosan l�sson benn�nket, de egy fiatal vagy ideges �llat figyelmeztet� r�g�ssal is reag�lhat a l�thatatlan betolakod�ra.
Szem�nek saj�tos helyzete miatt a l�nak a fej�t �s a nyak�t is haszn�lnia kell, amikor k�l�nb�z� vizu�lis ingerekre reag�l. Magasra tartott fejjel k�zvetlen�l maga el�tt nem l�tja a talajt. Az egyenetlen talajon halad� l� m�lyen lehajtja a fej�t, hogy j�l l�ssa, hov� l�p. Ha a f�ld�n vagy a k�rnyezetben ismretlen, szokatlan t�rgyat �szlele, oldalra hajtja a fej�t, hogy jobban szem�gyre vehesse, mi az. Ha a t�rgy "idegen", akkor a l� �gy, oldalra hajtott fejjel �s egy oldalir�ny� l�p�st t�ve halad el mellette, kiss� megtorpan. Nagyon fontos, hogy a lovas meg�rtse, mi�rt cselekszik �gy az �llat, �s lehet�s�get adjon a fiatal l�nak, hogy nyugodtan megn�zze az ismeretlen t�rgyat. Ha k�zben b�ntet�s �ri, ak�r sz�nd�kos feny�t�s, ak�r az, hogy a lovas megbillen a nyeregben �s megr�ntja a sz�rat, a l� vill�mgyorasn megtanulja, hogy az ilyen vesz�lyeket a j�v�ben ker�lnie kell, ami k�s�bb komoly probl�m�k kialakul�s�hoz vezethet.
R�gebben �gy hitt�k, hogy a lovak sz�nvakok. Ma m�r tudjuk, hogy ez nincs �gy, de az igaz, hogy jobban felismeri a s�rga, a z�ld �s a k�k sz�nt, mint a v�r�set, a lil�t �s a sz�rke k�lnb�z� �rnyalatait.
A lovak nagy t�vols�gra is ell�tnak (a legel�n gyakran l�tni, hogy egy l� tekintet�t egy t�voli, a gazd�ja sz�m�ra kivehetetlen pontra szegezi), s a s�t�tben is kiv�l�an l�tnak.

Tapint�suk

A lovak tapint��rz�ke igen fejlett. M�g a h�tukra sz�ll� legyet is meg�rzik (�s b�r�k mzgat�s�val hajtj�k el), ami arra utal, hogy tapint�suk nagyon kifinomult. Ha egy h�tasl� nem hajland� megindulni a lovas l�b�nak jelz�s�re, akkor t�zb�l kilenc esetben arr�l van sz�, hogy l�bjelz�s t�lzott alkalmaz�s�nak hat�s�ra a l� oldala �rz�ketelnn� v�lt erre az utast�sra. A napi rendszeress�gel v�gzett sz�r�pol�snak k�sz�nhet�en a l� pozit�van fog reag�lni a tapint��rz�k�n kereszt�l kiadott utas�t�sokra, r�ad�sul a sz�rzet gondoz�sa meg is nyugtatja az �llatot. Ez a csapatban legel� lovakon is megfigyelhet�: a k�lcs�n�s "b�r�pol�s" a kapcsolatteremt�s �s a bar�tkoz�s egyik jele.

Testbesz�d�k

A l� a testtart�s�val is t�bbf�le �rzelmet tud kifejezni. A l�gyan leng� farok p�ld�ul a nyugalom �s kiegyens�lyozotts�g jele, m�g a beh�zott, feszes farok fesz�lts�get vagy menek�l�si sz�nd�kot jelent. Az izzad�snak nem csup�n az er�fesz�t�s, hanem a fesz�lts�g vagy izgalom is oka lehet, p�ld�ul egy sok l� r�szv�tel�vel zajl� l�szemle.