Sz�rk�sfeh�r sz�n�, erekben �s idegekben szeg�ny, t�m�tt-rostos k�t�sz�vetb�l �ll�, f�nyes lemez. Ha t�bb rugalmas rostot tartalmaz, s�rg�s �rnyalat�, izmok vagy izomcsoportok k�r�l p�lyah�velyeket k�pez, rostok f�zik az izom epimysium�hoz, az izomba is benyomul, �s abban s�v�nyeket (intersectiones tendineae s. septa intramuscularia) alkot. N�hol megvastagodik �s tart�szalagot (retinaculum) k�pez, amelyen m�sik izom is eredhet. A p�lya az izmok ered�se �s tapad�sa t�j�k�n a csonth�rty�ba megy �t.

Fel�letes �s m�ly p�lyarendszer k�l�n�thet� el. A fel�letes p�lya, a fascia superficialis, v�kony, laza szerkezet�, gyakran kett�s lemez, amely a b�r alatti k�t�sz�vett�l nehezen v�laszthat� sz�t. A m�ly p�ly�hoz �ltal�ban interfascialis k�t�sz�vet f�zi, de �ssze is olvadhatnak egym�ssal. Helyenk�nt k�t lemeze k�z� har�ntcs�kos izomsz�vetb�l �ll�, terjedelmes b�rizmok (mm. cutanei) vannak be�gyazva.

T�bb p�lya tal�lkoz�s�n�l k�t�sz�vettel kit�lt�tt terek (spatia intermuscularia) alakulnak ki, amelyekbe �gyazottan erek �s idegek haladnak, ilyenform�n a z�rt p�lyah�velyekben �sszeh�z�d�, a teret hol szorosabban, hol laz�bban kit�lt� izmoknak a v�r �s a nyirok passz�v mozgat�s�ban is fontos szerep�k van. Seb�szeti n�z�pontb�l a p�lyarekeszek jelent�sebbek a benn�k lev� izmokn�l, mert alkalmas teret k�peznek k�ros folyamatok terjed�s�hez, m�sfel�l a k�t�sz�vet s�r�l�se k�nnyen gy�gyul, emiatt a seb�sz a p�ly�k k�z�tt hatol m�lyebb ter�letre, s a p�ly�k kifog�stalan gy�gyul�sa a felt�tele a t�k�letes m�k�d�st biztos�t� regener�ci�nak.

Az �nh�vely k�tf�le lehet: 1. fibrosus �nh�vely, vagina fibrosa tendinis, 2. synovialis �nh�vely, vagina synovialis.

1. A rostos �nh�vely, a vagina fibrosa tendinis, a csontokon megtapad� vastag p�lyar�szlet, amely az �tsikl� inakat synovialis �nh�velyeikkel egy�tt a csontok �rkaiban r�gz�ti; ha szalagszer�, akkor tart�szalag, retinaculum tendinis a neve. Ha a rostos �nh�velyen �thalad� izom vagy �n az ir�ny�t v�ltoztatja, rajta mint hengeren �tfordul, akkor trochlea muscularisnak is nevezz�k (pl. a fels� ferde szemizom trochlea muscularisa).

2. A synovialis �nh�vely, a vagina synovialis tendinis (tendovagina mucosa), az �n egy szakasz�t h�velyez�, kett�s fal�, synovi�val telt, z�rt cs�. Az �n csontok f�l�tti �tsikl�s�t seg�ti el�. Szerkezete hasonl� a ny�lkat�ml��hez, fibrosus �s synovialis r�tegb�l �ll, �reg�ben synoviaszer� folyad�k van; az inat nem csup�n al�p�rn�zza, hanem teljesen k�r�l is foglalja. A kett� k�z�tti �tmeneti forma a bursa vaginalis, amely az inat h�rom oldalr�l bor�tja. Az �nh�vely synovialis r�tege mint parietalis lemez, kett�zet, mesotendineum, alakj�ban �th�z�dik az �nra, �s mint visceralis lemez bevonja azt. A b�l fodr�hoz hasonl� mesotendineum az �nh�velyben lev� �n eg�sz hossz�ban megtal�lhat� vagy annak egyes szakaszain visszamarad� k�teget k�pez csup�n, amelyben erek �s idegek haladnak az �nhoz.

A mesotendineum az �n csont vagy �z�let fel�li fel�let�n tapad. M�t�ti felt�r�skor nem szabad az inat f�lemelni, mert ha a mesotendineum elszakad, v�rell�t�si zavar miatt az �n elhal. A k�z�s �nh�vely, a vagina synovialis communis, t�bb inat foglal mag�ba, amelyeket egym�ssal is �sszek�t a mesotendineum.

A ny�lkat�ml�k (bursae synoviales) v�kony fal�, hosszant ov�lis vagy lencse alak�, lapos zs�kocsk�k, amelyeket laza k�t�sz�vet vesz k�r�l. Z�rt �reg�kben kev�s, az �z�leti nedvhez hasonl�, ny�l�s, de sikaml�s folyad�k van. Fibrosus �s synovialis r�teg�k van �pp�gy, mint az �z�leti toknak; gyakran k�zlekednek is azzal (ennek gyakorlati jelent�s�ge van). Az �z�letek sz�gletein, kem�ny csont- vagy porckiemelked�sek f�l�tt �s gyakran nyom�snak, z�z�d�snak kitett b�rfel�letek alatt tal�lhat�k, amelyek f�l�tt az izmok, inak �tsiklanak; az azokra gyakorolt nyom�st tomp�tj�k, elosztj�k. A t�ml� k�ls� fel�let�t laza k�t�sz�vet r�gz�ti a s�rl�d� fel�letekhez. Bels�, synovialis fel�let�k egym�s f�l�tt k�nynyen elcs�szik.

A ny�lkat�ml�k lehetnek egy�reg�ek, t�bb�reg�ek �s rekeszesek. A kort�l, a haszn�latt�l f�gg�en vannak konstans �s inkonstans ny�lkat�ml�k. Az ut�bbiak szerzett vagy reakt�v ny�lkat�ml�k. Az �lland�an el�fordul� ny�lkat�ml� helyez�d�se szerint lehet bursa synovialis subcutanea, subfascialis, interfascialis, submuscularis, subtendinea, valamint subligamentosa.

A b�r alatti ny�lkat�ml�k a b�r alatti k�t�sz�vetben, a fel�letes p�lya f�l�tt helyez�dnek. Keletkezhetnek minden olyan t�j�kon, ahol a csontos v�z vagy az azt bor�t� inak, izmok a b�r alatt kiemelkednek, kidomborodnak, ahol a b�rt az �llat mozg�sa k�zben vagy fekv�se sor�n er�sebb nyom�s �ri. A ny�lkat�ml�k t�bbs�ge nem �r�kl�tt, nem embrion�lisan fejl�d�, hanem a mechanikai hat�s k�vetkezm�nyek�nt a postuterinalis �letben fejl�dik ki. Jelenl�t�k, nagys�guk emiatt nem csup�n a faj szerint, hanem egyedileg is nagyon elt�r� lehet. Gyakorlati n�z�pontb�l a b�r alatti ny�lkat�ml�k (bursae synoviales subcutaneae) csoportj�hoz soroljuk a p�ly�k k�z�tti (bursae synoviales interfasciales) �s a p�ly�k alatti (bursae synoviales subfasciales) ny�lkat�ml�ket is.

H�zi�llataink k�z�l l�ban �s marh�ban a klinikailag is jelent�s ny�lkat�ml�k a k�vetkez�k:

1. a crista sagittalis externa f�l�tti b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea parietalis, ritk�n fordul el�;

2. a j�rom�v b�r alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea zygomatica, amely a homlokcsont hal�nt�ki ny�lv�nya t�j�k�n helyez�dik, ritk�n fordul el�;

3. crista nuchae m�g�tt lev� b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea occipitalis, igen ritka;

4. az atlas �s az axis t�visny�lv�nya f�l�tt lev�, tark�szalag alatti ny�lkat�ml�, a bursa subligamentosa nuchalis cranialis et caudalis, gyakori;

5. az �llkapcsi sz�glet b�r alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea angularis mandibularis, ritk�n fordul el�;

6. a 2. �s a 3. h�tcsigolya t�visny�lv�nya f�l�tti, �n alatti ny�lkat�ml�, a bursa subligamentosa supraspinati, szint�n ritka;

7. a mar b�r alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea supraspinati az 5. �s a 6. h�tcsigolya t�visny�lv�nya f�l�tt gyakran megtal�lhat�;

8. a lapocka el�tti b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea praescapularis, a lapocka el�ls� sz�le t�j�k�n tal�lhat�, ritk�n fordul el�;

9. a szegycsont markolata el�tti b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea praesternalis, a k�z�ps� sz�gybar�zd�ban a nyak b�rizm�nak h�tuls� sz�le f�l�tt helyez�dik, ritk�n fordul el�;

10. a keresztcsont b�r alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea ossis sacri, az 1. �s 2. keresztcsigolya t�visny�lv�nya f�l�tt helyez�dik, gyakran el�fordul;

11. a k�ls� cs�p�sz�glet ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea coxalis iliaca, kett�s ny�lkat�ml�, a dorsalis t�ml� a k�ls� cs�p�sz�glet a fels�, a ventralis t�ml� az als� sz�glete t�j�k�n tal�lhat�, ez ut�bbi subfascialisan helyez�d� t�ml� a dorsalisszal k�zlekedik;

12. a tompor b�r alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea trochanterica, a nagyforgat�n, a m. glutaeus superficialis f�l�tt helyez�dik, ritk�n fejl�dik ki;

13. az �l�gum� f�l�tti b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea ischiadica, az �l�gum� m�g�tt, a h�tuls� farizmok f�l�tt helyez�dik, ritk�n fordul el�;

14. a k�ny�kb�b b�r alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea olecrani gyakran el�fordul;

15. az ors�csont lateralis fej�nek szalagdudora f�l�tti, p�lya alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea cubiti lateralis, v�ltoz� nagys�g�, nagyon gyakori;

16. a processus styloideus ulnae f�l�tti ny�lkat�ml� ritk�n fordul el�;

17. a k�z�s ujjny�jt� izom �s az ors�i k�zt�ny�jt� izom ina k�z�tti, a carpus f�l�tt lev� �rokban a m. abd. dig. I. f�l�tt helyez�d� ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea m. abd. dig. I. nagyon gyakori;

18. a m. ext. carpi ulnaris tapad� ina alatti ny�lkat�ml�, a bursa subligamentosa m. ext. carpi ulnaris, gyakori;

19. a harmadik l�bt�csont b�r alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea praecarpalis, igen gyakran el�fordul;

20. a medialis kapocscsont fejecsk�j�t bor�t� b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea carpalis medialis, ritk�n fordul el�;

21. az el�ls� �s a h�tuls� cs�d�z�let palmaris, illetve plantaris fel�let�n lev� b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea dig. palmaris s. plantaris, igen ritk�n fordul el�;

22. a cs�d�z�let lateralis fel�let�n helyez�d� b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea dig. lateralis, gyakran fordul el�;

23. a t�rdkal�cs k�ls� fel�lete f�l�tt, gyakran b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea praepatellaris fejl�d�tt ki;

24. a t�rdkal�cs basisa el�tti, az el�bbi ny�lkat�ml� f�l�tt p�lya alatti ny�lkat�ml�, a bursa subfascialis praepatellaris, gyakran el�fordul;

25. a tuberositas tibiae f�l�tt, a planum cutaneumon lev� ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea tuberositas tibiae, ritk�n lelhet� fel;

26. a sarokgum� b�r alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea calcanea, nagyon gyakori;

27. a k�ls� boka p�lya alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea (subfascialis) malleoli lateralis, nagyon gyakran el�fordul;

28. a 4. l�bt�csont f�l�tti b�r alatti ny�lkat�ml�, a bursa subcutanea Mt4, igen gyakori;

29. a bels� boka p�lya alatti ny�lkat�ml�je, a bursa subcutanea malleoli medialis, gyakran el�fordul.