Indi�n f�ldeken: L�felszerel�sek

Nyersb�r k�t�l k�sz�t�se
A Feketel�b l�kult�r�ban a nyersb�r k�telet sokoldal�an haszn�lt�k. A nyers b�l�nyb�rt er�ss�ge, rugalmass�ga �s tart�s�ga a lassz�, k�t�f�k, kant�r, picked line, b�kly�, nyeregv�z sz�ja, kengyelsz�j, travois k�t�l, �s a batyuk csomagol�s�hoz, ill. azok m�lh�s�llatra vagy travoisra val� k�t�z�shez haszn�lt zsineg kedvelt anyag�v� tette.
A Feketel�bakn�l a n�k �gyesen b�ntak a b�r�kkel. B�r n�h�ny f�rfi k�sz�tett nyersb�r k�telet, f�rfi adatk�zl�ink egyet�rtettek abban, hogy rendszerint a fiatalasszonyok k�sz�tett�k a legjobb k�teleket. A b�l�nybika er�s, neh�z b�re kedvelt anyag volt.
H�rom Bika visszaeml�kez�se szerint nagyanyja �s anyja, mind lelem�nyes nyersb�r feldolgoz�k, ily m�don k�sz�tettek k�telet: A n� el�sz�r a b�l�nybika friss nyersb�r�b�l egyetlen hossz�, folyamatos sz�jat v�gott. A k�ls� sz�len kezdve 4 ujj sz�less�g� sz�jat v�gtak ki a b�rb�l, bele�rtve a l�b �s fejr�szeket, s koncentrikus k�rben haladtak a k�z�ppont fel�. Azt�n has�t�kot v�gtak a sz�j egyik v�g�be, �s s�torkar�val f�ldre szegezt�k. A k�telet olyan szorosra fesz�tve, amennyire csak lehetett, a m�sik v�g�n v�gott hasonl� has�t�kon �t lec�vekelt�k. K�s�bb kih�zva az egyik kar�t, a sz�jat m�g feszesebbre h�zt�k, �s �jra ler�gz�tett�k. Miut�n a nyersb�r megsz�radt, levett�k az egyszer� fesz�t�r�l, s elkezdt�k puh�tani k�vel val� d�rzs�l�ssel a b�r bels� (h�sos) oldal�t. V�g�l hossz�ban k�tr�tre hajtott�k sz�r�s oldal�val kifel�, �s elkezdt�k r�gni, hogy a hajt�s megmaradjon. A sz�j egyik v�g�t a b�l�nykoponya szemg�drei k�z�tt �th�zt�k, s egyik l�bbal a kopony�t r�gz�tve, mindk�t k�zzel h�zg�lni kezdt�k a sz�jat, hogy led�rzs�lj�k a sz�rt, s a b�rt tov�bb puh�ts�k. Az esetleg rajtamaradt sz�rt k�vel �t�gett�k le. A k�st �jra el�v�ve hossz�ban kett�has�tott�k a sz�jat, k�t darab k�t ujjnyi sz�les k�telet nyerve. Ha azt a k�telet kant�rnak sz�nt�k, akkor mindk�t v�g�n r�vid t�vra n�gy ujjnyi sz�less�gben meghagyt�k. Az egyik v�g egy k�t�lnek, a m�sik a m�sodiknak, hondok�nt szolg�lva mindegyiknek. A has�t�st gondosan v�gezt�k, �gyelve arra, hogy hossz�ban egyenletes sz�less�g� legyen, kiv�ve a hondo v�geket. A has�t�skor keletkez� r�videbb darabokat eltett�k korb�cs sz�jnak. A v�g�s ut�n h�tzs�rral beolajozt�k a k�telet. Az egyetlen b�l�nyb�rb�l ily m�don kinyert k�t k�t�l egyforma hossz�s�g�, 17 l�b vagy t�bb volt.
M�s k�t�lk�sz�t�k n�mileg elt�r� elj�r�st alkalmaztak. N�melyik k�t ujj sz�less�gben v�gta k�rbe a b�l�nyb�rt. �gy egy nagyon hossz� vagy k�t r�videbb, de ugyanolyan sz�less�g� k�telet nyerhettek. Egyesek a sz�rtelen�t�shez nem haszn�lt�k a b�l�nykopony�t, hanem k�vel teljesen elt�vol�tottak minden sz�rt. M�sok pr�rifarkas vagy borz zs�rt haszn�ltak k�teleik olajoz�s�hoz. Megint m�sok egy id�re a l� �ltal f�ld�n vonszoltatt�k puh�ra �s egyenletess� t�ve azokat.
A hidatsz�k, atszin�k �s kuten�jok k�t�lk�sz�t�s�nek le�r�sa kisebb elt�r�st mutat az elj�r�sban. (Kroeber, 1907, p. 50; Wilson, 1924, pp. 186-87; Turney-High, 1941, pp. 75-76). Nem tudjuk biztosan, hogy ezek a m�dszerek t�rzsi vagy csup�n egy�ni elt�r�sek. A k�jova inform�torok szerint t�bbnyire n�k v�gezt�k a k�t�lk�sz�t�st.

K�t�f�kek
A Feketel�bak egyszer� k�t�f�ket haszn�ltak szersz�mk�nt a lovak bet�r�s�re, �s v�ndorl�skor a lovak vezet�s�re. A k�t�f�k rendszerint egyetlen, k�t ujjnyi sz�les nyersb�r volt. Egy �ltal�nos Feketel�b k�t�f�ket mutat a fenti �bra.
Kant�rok
A Feketel�b kant�r nyersb�rb�l vagy b�l�nysz�r k�t�lb�l �llt. Anthony Hendry, az �szaknyugat s�ks�gi l�kult�ra legkor�bbi le�r�ja, (1754), eml�ti a "sz�rkant�r" indi�n haszn�lat�t (Hendry, 1907, p. 338). Maximilian (1833) csup�n a b�l�nysz�r k�t�l haszn�lat�t eml�ti a Feketel�bak k�r�ben (Maximilian, 1906, vol. 23, p. 107). M�gis, sem Bradley (1870-es �vek), sem Wissler nem eml�ti a b�l�nysz�r kant�rt a Feketel�bak jellegzetess�gek�nt (Bradley, 1923, p. 263; Wissler, 1910, p. 95). Adatk�zl�ink a b�l�nysz�r k�telet r�gi t�pus� feketel�b darabnak tekintett�k, amit kism�rt�kben haszn�ltak is fiatalkorukban. H�rom Bika azt mondta, hogy anyja a b�l�ny homlok, �s mells� l�b sz�r�b�l fonta a k�telet. Egy p�lca k�r� csavarta a sz�rt, t�bb �jszak�n �t �gya alatt tartotta, azt�n el�vette, �s n�gy fonatot k�sz�tett. Ez a k�t�l v�zben nem merevedett meg �s nem nehez�lt el. J� kant�r lett abb�l, de szeles id�ben t�l k�nny� volt lassz�z�shoz. A fonott l�sz�r k�telek ismeretlenek voltak a feketel�bakn�l, m�gnem a feh�r cowboyok megismertett�k vel�k k�sz�t�s�t.
Inform�toraim fiatalkor�ban a legt�bb haszn�latban l�v� kant�r nyersb�rb�l k�sz�lt egy sz�llal, vagy fonva. Az �ltal�ban k�t ujjnyi sz�les egysz�l� nyersb�r kant�r nem volt olyan tart�s, mint a fonott v�ltozatt. N�melyik ember l�nc�lt�ses k�teletet k�sz�tett a kisujjn�l nem sz�lesebb egy sz�lb�l. Miut�n �sszet�rt�k, �s k�t lapos k� k�z� csavart�k, �gy n�zett ki, mint a fonott k�t�l. Mikor elk�sz�lt, �tm�r�je mintegy h�romnegyed inch lett. B�r n�melykor kant�rnak haszn�lt�k, ezt a k�t�lt�pust leg�ltal�ban a gy�gypip�k �s m�s szent batyuk k�t�z�s�hez alkalmazt�k.
Azokban a napokban a legn�pszer�bb feketel�b kant�r a h�romsz�l� fonott nyersb�r volt. Ez a k�t�l er�s �s rugalmas volt. Napi haszn�lattal t�bb �vig is tart�s maradt. Egyes k�sz�t�k fat�rzsre r�gz�tett honda gy�r� k�r� font�k. A n�gysz�l� k�telet k�t ujjnyi sz�les friss nyersb�rb�l font�k egy f�ldbe sz�rt kar� k�r�. Minden k�telet a kar� k�r�l elhalad� r�vid r�szt lesz�m�tva, fon�s el�tt hossz�ban kett�v�gt�k. Fon�s ut�n k�t kar� k�z� fesz�tett�k, s az els� kar� k�r� hurkolt fonatlan r�szt lev�gt�k. �ll�t�suk szerint a n�gysz�las k�t�l a feh�r ember tal�lm�nya, els�k�nt a p�genek alkalmazt�k, mikor a Feketel�b �gyn�ks�g a R�gi �gyn�ks�gn�l volt az 1880-as �vek elej�n. A p�genek azt�n maguknak k�sz�tett�k �s eladt�k a cowboyoknak marha lassz�z�shoz. N�melyik szerint darabja ak�r $50 lehetett. A feketel�bak azt a legjobb k�t�lnek tartj�k lassz�z�shoz. �ltal�ban nem haszn�lt�k kant�rnak.
A Feketel�b kant�r legismertebb form�ja az indi�nok sz�m�ra �gy ismert, mint "harci kant�r. A n�v val�sz�n�leg abb�l ered, hogy l�tolvajl� v�llalkoz�sokon szokt�k haszn�lni. A feketel�bak a b�l�nyvad�szathoz �s �ltal�nos lovagl�shoz is azt haszn�lt�k. Egyetlen hossz�s�g� k�t�lb�l hondoval (r�gz�tett hurok az egyik kant�rsz�r v�g�n, amin �thaladt a m�sik kant�rsz�r) k�pzett k�t kant�rsz�rb�l �llt. A hondos v�ge szolg�lt egy kant�rsz�rk�nt, aminek el�ls� r�sz�n k�t f�lcsom�t k�t�ttek, a l� sz�j�ba helyezt�k, �s als� �llkapcsa k�r� r�gz�tett�k. (N�melyik ember a k�t f�lcsom� alatt egy csom�t k�t�tt, hogy megakad�lyozz�k a cs�sz�st). A k�t�l a l� nyak�nak m�sik oldal�n folytat�dott (mint m�sodik kant�rsz�r), kereszt�lment a hond�n, s a hossz� megmarad� v�g�t gondosan �sszehajtott�k vagy csavart�k, �s egyik oldalt a lovas �ve al� helyezt�k. (l�sd lejjebb)

Mivel ezek a k�telek 16-30 l�b hossz�ak voltak, nagyr�sz�t �vbe tuszkolt�k. Ha a lovast ledobta a h�tasa, meg tudta fogni a k�t�l v�g�t, ahogy az kitekeredett a f�ld�n. Azonban fenn�llt annak a vesz�lye, hogy a k�t�l �sszegubancol�dhatott vagy csom�zhatott az �v�n, �gyhogy a lovas megs�r�lhetett ak�r meg is halhatott amikor a l� levetette, vagy mozg�s k�zben s�rg�s lesz�ll�sra k�nyszer�tette.
B�r az �llkapocs r�gz�t�s�re k�t f�lcsom�t haszn�ltak, h�rom csom�t alkalmaztak a nehezen kezelhet� �l�nk l� ir�ny�t�s�ra. Ha a lovas kem�nyen megh�zta a sz�rat, a nyersb�r felpuffadt a l� sz�j�ban, kellemetlen �rz�st okozva. Versenylovakhoz az egy csom�t kedvelt�k. Az szabadd� tette a l� sz�j�t, �s kev�sb� f�rasztotta ki.
A hondo t�bbf�lek�ppen k�sz�lt. N�melyik ember egyszer�en �tsz�rta a k�t�let egyik v�g�hez k�zel, �s �nnal tekerte be, hogy n�velje tart�ss�g�t. M�sok gy�r�t haszn�ltak, amit a b�l�nyszarv keresztbe metsz�v�vel nyertek ki. A legjobban kedvelt a feh�r keresked�kt�l szerzett kis f�mkarika volt. Ha gy�r�t haszn�ltak, a k�t�l v�g�t �tf�zt�k rajta, visszahajtott�k, �s �nnal gondosan levarrt�k. A hondo m�s hasznos szerepet is bet�lt�tt. Mikor a lovas lesz�llt, a r�vid gyepl�t �tvethette a l� nyak�n, r�h�zta a hossz� gyepl�t, s ezzel h�tas�t meg�ll�tva tarthatta. (l�sd lent)

Wissler is megfigyelte ezt a gyakorlatot (Wissler, 1910 p. 96). Lovagl�skor a gyepl�ket a hond�n tartott�k vagy att�l n�mileg el�r�bb.
Hogy par�d�n a lovak fej�t magasan tarts�k, a kant�rk�t�l hossz� hurk�t f�ggel�knek hagyt�k az �llkapocs alatt. Ez a hurok a l� j�r�s�ra himb�l�zott, �s megcsaphatta az �llat orr�t, ha nem tartotta magasan a fej�t. A visszat�r� harci v�llalkoz�sok tagjai n�melykor skalpokat er�s�tettek a kant�rra, a l� �llkapcsa alatt ugyanezen c�lb�l.

A kant�r �sszhasonl�t� adata
Annak ellen�re, hogy az irodalomban sz�mtalan utal�st tal�lni a t�bbi s�ks�gi �s fenns�ki t�rzs kant�rjaira, sok le�r�s t�l v�zlatos ahhoz, hogy pontosan meg�llap�tsuk, mire gondolt az �r�. P�ld�ul Penicaut 1714-ben a k�vetkez�t �rta a kaddo kant�rr�l: "Kant�rjukon nincs zabla, csup�n egy sz�rk�t�l a l� sz�j�ban", tal�n a "harci kant�r" t�pusra utal, de ebben nem lehet�nk biztosak (Penicaut in Swanton, 1942, p. 147). A sz�rkant�r l�tsz�lag elterjedt volt volt az �szaki s�ks�gon �s a fenns�kon a 19. sz. korai �veiben. Lewis �s Clark (Coues, 1893, vol. 2. p. 562) megfigyelte, hogy a lemhi sos�nik mind a 6-7 fonat� b�l�nysz�r k�telet, mind a nyersb�r k�telet haszn�lt�k, de az el�bbit jobban kedvelt�k. Ross Cox (1832, pp. 84-85) szerint a n�p�rszi "kant�rok mind�ssze l�farok sz�r�b�l k�sz�lt k�telek voltak, amit az �llkapocs k�r�l r�gz�tettek". Maximilian (1833) megjegyezte, hogy az asszinibojn k�telet haszn�lt "b�l�nysz�rb�l, amit kant�rk�nt er�s�tett az als� �llkapocsra, �s azt is, hogy hasonl�tott a hidatsza kant�rhoz (Maximilian, 1906, vol. 22, p. 391). A k�s�bbi szerz�k besz�molnak a fonott l�sz�rk�telek elterjedts�g�r�l a flethedekt�l �s kuten�jokt�l nyugatra �l� fenns�ki t�rzsek k�r�ben. (Teit, 1900, p. 258; 1909, p. 535; 1930, p. 111). Tal�n a b�l�nymez�kt�l val� t�vols�guk serkentette a l�sz�rkant�rok �tv�tel�t. A flethed �s a kuten�j a nyersb�r v�ltozatot haszn�lta, s az ut�bbi �ll�t�sa szerint mind a l�sz�r, mind a b�l�nysz�r kant�r �jkelet� dolog, a n�p�rszikt�l. (Turney-High, 1937, p. 73; 1941, p. 108). A komancs kant�r 1850 k�r�l "egyszer� nyersb�r hurok" volt (Whipple, 1856, p. 28). A k�jova adatk�zl�k azt mondt�k, hogy kant�rjuk k�t gyepl�s b�l�ny nyersb�r k�t�l volt a l� als� �llkapcsa k�r� hurkolva.
Az indi�n "harci kant�r" mark�nsan elt�rt a f�mzabl�s kant�rokt�l, a korai �r�k �ltal�nos megnevez�s�ben, a "spanyol kant�rok"-t�l. A s�ks�gi indi�nok a spanyol lovak lop�s�val, �s keresked�s�vel kor�n megismerkedtek a "spanyol kant�rokkal". La V�rendrye csapat�b�l k�t franci�nak, akik a mand�nokkal maradtak 1739 nyar�n, a mand�nokkal kereskedni k�v�n� l�haszn�l� t�rzsek mutattak olyan kant�rokat, "amiken zabla �s az �lladz� egy darabb�l volt nagyon hossz� el�gaz�sokkal, az eg�sz sz�pen kif�nyes�tve", (La V�rendrye, 1927, p. 371). 1792-ben Jacques d'Eglise megfigyelte, hogy a mand�nok "mexik�i st�lus� kant�rok"-kal rendelkeznek (Nasitir, 1927, p. 58). Lewis �s Clark gyakran utal a "spanyol kant�rok" haszn�lat�ra a lemhi sos�nik k�r�ben 1805-ben, �s megjegyezte, hogy azok az indi�nok ha csak tehett�k azokat jobban kedvelt�k saj�t egyszer� sz�r vagy nyersb�r kant�rjukn�l (Coues, 1893, vol. 2, pp. 559, 563, 569). 1806-ban az exped�ci� egyik tagja Ordway �rmester l�tta, hogy j�t�kban a n�p�rszik t�tk�nt "spanyol kant�rok"-at tettek meg.
David Thompson 1787-ban besz�molt egy messe d�lr�l hazat�rt p�gen harci v�llalkoz�sr�l, ami sor�n k�zvetlen�l a spanyolokt�l loptak lovakat, melyek m�g viselt�k a spanyol felszerel�st. "A kant�rok �s zabl�k nehezek �s durv�k voltak, mintha a kov�csnak csak kalap�csa lett volna. A zabl�kat s�lya �s kidolgozatlan�ga miatt az indi�nok eldobt�k" (Thompson, 1916, pp. 371). Azonban a 19. sz.-ban a fenns�ki �s s�ks�gi t�rzsek, a feketel�bakat is bele�rtve, "spanyol kant�rok"-at haszn�ltak, amikor csak hozz� tudtak f�rni lop�s vagy kereskedelem �tj�n. Spanyol zabl�kat l�ttak az oszidzsokn�l 1840-ben (Tixier, 1940, p. 168). 1853-ban Whipple megfigyelte, hogy a komancsok "nem idegenkedtek a nyereg �s kant�r haszn�lat�t�l, ha fosztogat� exped�ci�ik sor�n szert tettek azokra" (Whipple, 1856, p. 28). Boller (1868, p. 65) a mand�nokr�l �s hidatsz�kr�l �rta 1858-ban, hogy "Azok, akik annyira szerencs�sek, hogy birtokolnak egy haszn�lhat� neh�z spanyol zabl�t hossz� vasrojtokkal, amik csilingelnek a l� enyhe mozdulat�ra". Azonban az egyszer� nyersb�r "harci kant�r", m�dos�t�sokkal, �tv�ve speci�lis haszn�lathoz, j�l ismertetve Wilson toll�b�l, fennmaradt �ltal�nos haszn�latban a hidatsz�kn�l eg�szen a b�l�nyvad�sz id�k elm�l�s�ig (Wilson, 1924, pp. 182-85). George Catlin, Alfred Miller, �s Rudolph Kurz festm�nyein, ahol lovas indi�nokat �br�zoltak, nagyr�sz�n felismerhet� a "harci kant�r". A feketel�bakn�l a f�mzabl�s kant�r luxuscikknek sz�m�tott. Az egyszer� "harci kant�r" �ltal�nos haszn�latban maradt m�g a b�l�nyek el nem t�ntek.

Lassz�k
A hossz� nyersb�r kant�r a feketel�bakn�l lassz�k�nt is szolg�lt. A b�l�nysz�r k�teleket k�nny� s�lyuk miatt csak r�szben volt haszn�lhat� a sz�lf�tta feketel�b vid�ken. Az inform�torok azt �ll�tott�k, hogy m�r a cowboyok megjelen�se el�tt haszn�ltak lassz�t. A r�gz�tett lassz� volt az alap. A f�rfiak els�sorban a kiv�lasztott l� m�nesb�l val� befog�s�ra haszn�lt�k, l�tolvajl� porty�kon ezzel fogt�k meg az ellens�g p�nyv�zatlan lov�t, tov�bb� lovak her�l�s�hez �s bet�r�s�hez. Benyom�som, hogy a lovas f�rfiak kev�sb� haszn�lt�k. N� nem haszn�lhatta a lassz�t, ami �ltal�nos szab�ly volt. Arra k�pezt�k ki szel�d lovaikat, hogy mereven �lljanak, mikor a hossz� kant�rsz�rat eldobt�k h�tuk vagy fej�k f�l�tt, mik�zben hangot adtak ki: "ka-ka-ka".
Az �szaki t�rzsek lassz�haszn�lat�r�l m�r kor�n van le�r�sunk. Lewis �s Clark (Coues, 1898, vol. 2, pp. 562-563) megfigyelte, hogy a lemhi sos�nik gyakorlottak a v�gtat� lovak meglassz�z�s�ban. Alfred Jacob Miller k�t olyan festm�nyt k�sz�tett, amiken az indi�nok vadlovakat fognak be (Walters Art Gallery Collection, Baltimore, Md., Nos. 80 �s 137). Az ut�bbin egy sos�ni n� l�h�tr�l lassz�z. (L�sd m�g De Voto, 1947, pl. 53.) M�s korai forr�sok olvashat�k a s�ks�gi indi�nok lassz�haszn�lat�r�l a vadlovak befog�s�hoz a 60. oldalon. Pike (1810, F�ggel�k, p. 42) el�mult �j-mexik� spanyol lovas katon�inak lassz�haszn�lat�n a lovak befog�s�hoz. Kis k�ts�g van affel�l, hogy a s�ks�gi indi�nok a spanyolokt�l tanult�k el a lassz� haszn�latot, mint ahogy Wyman (1945, p. 85) �ll�tja.

A von�k�t�l
Az 1830-as �vekben George Catlin le�rta a hossz� von�k�telet, amit a l� nyaka k�r� k�t�ttek:
A lassz� egy hossz�, 10 vagy 15 yard hossz� nyersb�r sz�j, t�bb fonattal �s csavar�ssal kidolgozva, s f�leg a vadlovak befog�s�ra haszn�lt�k... A b�l�nyek �z�sekor, vagy harcban, a lassz� a f�ld�n vonszol�dott a l� l�bain�l, n�melykor t�bb m�terrel m�g�tte, �gyhogy ha a lovas kivet�dne, ami gyakori eset, a l� bakugr�sakor vagy botl�sakor, meg tudja ragadni a lassz�t, azt konokul tartva, meg�ll�tja, �s megtartja a lovat, aminek h�t�t azonnal meg�li, �s folytatja a hajsz�t. [Catlin, 1841, vol. 1, p. 253.]
Eme holmi le�r�sakor Catlin nem utal bizonyos t�rzsre korl�toz�d� haszn�lat�ra, de bizony�tottnak t�nik, hogy a S�ks�gok b�l�nyvad�sz t�rzsein�l �ltal�nosan haszn�lt�k. Ezt a von�k�telet t�bb indi�n lovas b�l�nyvad�szatot �br�zol� festm�ny�n szerepelteti.
A feketel�b kant�r, melynek egyik v�g�t az �vbe tuszkolt�k, ugyanazt a c�lt szolg�lta. Ezzel felvet�dik a k�rd�s, hogy a Catlin �ltal le�rt dolog nem r�gebbi-e az inform�torok fiatalkor�ban haszn�lt feketel�b t�pusn�l. Hajlok arra, hogy azt higgyem, az indi�nok t�bb eszk�zt fejlesztettek ki ugyanarra a c�lra, hogy elt�r� elterjedts�ge lehetett. Ezt szugger�lja Lewis �s Clark 1805-�s le�r�sa a lemhi sos�ni meg�ll�t�r�l:
Egyik v�g�t el�sz�r a l� nyaka k�r�l csom�zt�k meg, azt�n levitt�k az als� �llkapocs k�r�, ahol egyszer� hurkot k�pezve �thaladt a sz�jon, azt�n felh�zt�k a jobb oldalon, �s a lovas bal kez�ben tartotta, m�g a marad�k r�sz lel�gott kis t�vols�gra. M�skor az egyik v�gt�l kis t�vols�gra csom�t k�t�ttek, �gyhogy az a v�g kant�rk�nt szolg�lt, m�g a t�bbi a f�ld�n vonszol�dott. [Coues, 1893, vol. 2, p. 562.]
A m�sodik sos�ni v�ltozat tipikus feketel�b harci kengyel, lesz�m�tva, hogy a gyepl� a f�ld�n vonszol�dhatott, ahelyett, hogy �vbe t�zt�k volna. 1840-ben Tixier megeml�ti, hogy az oszidzs b�l�nyvad�szok hossz� l�sz�r p�nyv�t fejlesztettek ki, megk�tve a l� nyaka k�r�l, felcsavart�k, �s a lovas �v�be t�zt�k, ugyanazon c�lb�l (Tixier, 1940, pp. 167-168). Ez m�gis m�sik v�ltozatnak t�nik.
Wilson hidatsza kant�rr�l sz�l� le�r�s�ban vil�gosan utal arra, hogy az hasonl�tott a feketel�b�hoz, �s ugyanazt a kett�s c�lt szolg�lta (Wilson, 1924, p. 183). Forr�saink korl�tozotts�ga azt mutatja, hogy a von�k�t�l feketel�b v�ltozata volt ismert a sos�nikn�l 1805-ben. Nincs k�ts�g affel�l, hogy a k�l�n k�t�l, a l� nyaka k�r�l r�gz�tve, r�gebbi fejlem�ny volt.

NYERGEK

Nyeregk�sz�t�s
A feketel�bakn�l a nyeregk�sz�t�s n�i munka volt. Ez n�mik�pp specializ�lt munka volt. Egyes id�s n�k annyira j�rtasak voltak ebben, hogy nemcsak csal�djuknak k�sz�tettek nyergeket, hanem kereskedelemre is, m�g m�s asszonyok soha nem k�sz�tettek nyerget.
A n�k voltak a nyeregk�sz�t�k a Wind River sos�nikn�l, �s k�jov�kn�l (Shimkin, 1947 b, p. 294; from Alice Marriott). Egyes k�jova asszonyok annyira specializ�l�dtak, hogy nyergekkel kereskedtek s�torbor�tokra, sz�r�tott h�sra, �s m�s cikkekre. Azonban Opler (1941, p. 395) �gy tal�lta, hogy a csirikava-apacsokn�l a f�rfiak k�sz�tett�k a nyergeket.
A nyeregk�sz�t�s nem volt id�nyjelleg� tev�kenys�g, de a feketel�b asszonyok jobban szerett�k meleg id�ben form�lni a nyerget, mert t�len a nedves nyersb�r lassabban sz�radt. Korl�tozott m�rt�kben m�ret ut�n k�sz�ltek a nyergek. Ha az a szem�ly, akinek k�sz�lt a nyereg, nagydarab testes f�rfi, vagy n� volt, akkor a pommel, �s a cantle az �tlagn�l nagyobb t�vols�gra ker�lt. A gyereknek k�sz�lt nyergek ar�nylag kisebbek voltak a feln�ttek�in�l.
Az USNM gy�jtem�ny sz�mos kisebb v�znyerget is tartalmaz t�bb k�l�nb�z� t�rzsb�l, gyerek nyeregk�nt dokument�lva. A k�jova inform�torok azt mondt�k, hogy az id�sebb aszonyok k�sz�tettek nyergeket fi�knak, �s l�nyoknak.
A nyergek �rt�kes tulajdonok voltak. Egy j� lovat adtak egy d�szes p�rnanyereg�rt, vagy magas k�p�j� n�i nyereg�rt. Ha egy p�r �sszeh�zasodott, a sz�l�k nyergeket adtak nekik. Azonban a szeg�ny csal�dok n�melyike nem rendelkezett nyergekkel. Egy szeg�ny csal�d lusta fiatalembere soha nem birtokolt nyerget.
�jszaka, vagy nappal, amikor nem haszn�lt�k, a tulajdonos s�tr�ban t�rolt�k, az �gyak m�g�tt. Ha a f�rfinak t�bb feles�ge volt, akkor rendszerint az, aki az ajt�hoz legk�zelebb aludt, az �gyelt a s�torban hagyott nyeregre, �s m�s l�felszerel�sekre.
A b�l�nyvad�sz id�kben a feketel�bak t�bbf�le p�rna �s v�znyerget haszn�ltak:
A P�RNANYEREG
Egy akt�v f�rfi nyerge, ami nem volt t�bb sz�rrel kit�m�tt puha b�rp�rn�n�l, az �n. "p�rnanyereg" volt. P�rnanyereg k�sz�t�sekor 2 db puh�ra cserzett b�l�ny, �z, szarvas, vagy antilop b�rt v�gtak egyforma m�ret�re, durv�n homok�ra form�j�ra. A b�l�nybika b�r�b�l k�sz�lt volt a legtart�sabb. B�r a f�rfi az �zl�se szerint is kiszabhatta, a b�r�kkel m�gis a n�h�z fordulhatott a nyereg �ssze�ll�t�s��rt.
A n� az egyik b�rt a m�sik tetej�re rakta, �gy, hogy sz�leik �rintkezzenek, azt�n �sszevarrta a b�r�ket puha b�r vagy nyersb�r zsin�r k�t k�zel p�rhuzamos vonal�ban a k�z�p hossz�ban. Azut�n �nfonallal elkezdte �sszevarrni a b�r fels�, �s als� sz�leit, elegend� r�st hagyva mindk�t oldalon a t�m�shez, miel�tt teljesen �sszevarrta. A b�l�ny vagy �zb�r volt a kedvelt t�m�s, b�r n�melyik n� f�vet haszn�lt ugyanarra a c�lra.

A k�pen illusztr�lt p�rnanyergen l�that� az alapvet� szab�s, �s d�sz�t�s. Ezt a darabot (USNM no. 2656) Howard Stansbury kapit�ny gy�jt�tte 1849-ben, �s �gy c�mk�zte, hogy "A Szikl�s-hegys�gi Fekete L�b Indi�nok". M�rete 16 3/8 inch hossz�, �s 14 inch sz�les a k�zep�n, �s s�lya 1 pound 5 ounce. Ennek fot�j�t 1947-ben megmutattam az id�sebb feketel�b indi�noknak. Kijelentett�k, hogy fiatalkorukban a blad �s p�gen indi�nok haszn�ltak ilyen jellegzetes p�rnanyergeket. Ez a darab mindegyik sark�ban s�l�z�tt rozett�kkal, �s rombuszokkal d�sz�tett. A nyereg als� sz�l�n k�zel a sarkokhoz 2 s�l�z�tt b�rdarab k�l�n�l el s�llel betekert b�rsz�jakkal. Az als� �s fels�b�r varrat�t s�lh�mz�ssel takart�k. Az inform�torok elismert�k, hogy ez volt a feketel�b p�rnanyergek jellegzetes d�sz�t�se. Azonban fiatalkorukban m�r ink�bb gy�ngy�kkel dolgozt�k ki ugyanazt a mint�t.
Egy p�gen "sattel mit quill", Maximilian 1833-as gy�jt�s�b�l, kor�bban a berlini Museum f�r V�lkerkund�ben elhelyezve (No. IV B 110), val�sz�n�leg egy p�rnanyereg t�pus. Edward Harris, aki 1843-ban a Fels�-Missouri vid�k�re k�s�rte Audubon-t, egy feketel�b p�rnanyerget gy�jt�tt, ami most az Alabama State Department of Archive and History tulajdon�ban van Alabama �llam Montgomery v�ros�ban. Az a fel�p�t�s�ben �s mint�j�ban hasonl�t a Stansbury kapit�ny gy�jt�tte darabhoz.
Mindk�t oldal k�zep�r�l "U"-alak� f�leket haszn�ltak a heveder nyereghez r�gz�t�s�re. A legmegszokottabb heveder egy 2-4 ujjnyi sz�les nyersb�r sz�j volt, amit a nyereg baloldali f�l�n �t lehajtottak, �s �nnal levarrtak, �tvetett�k a l� t�rzse alatt, �s a jobb oldali f�lh�z r�gz�tett�k nyersb�r latigo sz�jjal. Kev�sb� megszokott v�ltozat�n�l mindk�t f�lr�l puha b�rsz�jak l�gtak, �s a l� hasa alatt k�t�tt�k meg. Az inform�torok szerint az illusztr�lt nyerget kengyellel, vagy kengyel n�lk�l haszn�lt�k, amit ugyanazokra a f�lekre r�gz�tett�k, mint a hevedert. Fiatalkorukban a p�rnanyerget haszn�l�k t�bbs�ge kengyellel lovagolt. N�melyik feketel�b nyereg kieg�sz�lt egy �jabb p�r f�llel, ezek a heveder f�lekt�l, el�re �lltak, amikre a kengyelsz�jakat er�s�tett�k. Sok p�rnanyeregnek volt n�gysz�g� �tl�s nyersb�rdarabja, 4 inch, vagy t�bb sz�less�gben a nyereg k�zep�n, �s a b�r alapra varrt�k fel. Ezek el�gg� lel�gtak ahhoz, hogy eltakarj�k a hevederf�leket.
N�mely esetben lyukak ker�ltek a nyersb�r sz�jak v�geihez k�zel, amire fell�gatt�k a kengyeleket.
Teljesen felszerelve, kengyelekkel �s hevederrel egy�tt a p�rnanyereg s�lya kevesebb volt 3 pondn�l. Nem volt nehezebb a modern amerikai verseny nyeregn�l. A tapasztalt indi�n keresked� W. T. Hamilton �ll�t�sa szerint egy l� a p�rna alatt 20 m�rf�lddel t�bbet tudott megtenni, mint v�znyereg alatt (Hamilton, 1905, p.37). A p�rnanyereg k�nny�, rugalmas, puha sz�ket biztos�tott. Els�dlegesen a tev�keny fiatalemberek haszn�lt�k b�l�nyvad�szaton, harcban, l�versenyen, �s �ltal�nos lovagl�skor. Speci�lis haszn�lat�t a l�bet�r�sben, m�r le�rtuk (p. 64). A gyermekek, id�s emberek �s n�k ritk�n haszn�lt�k, hacsak nem f�rtek v�znyergekhez.
A P�RNANYEREG ELTERJEDTS�GE
A p�rnanyereg r�gi t�pus a feketel�bakn�l, �s szomsz�daikn�l. Sz�vf�jd�t�an r�vid le�r�s�ban az "Archithinue" indi�nok l�felszer�l�r�l 1754-ben Henry meg�llap�totta: "Rendelkeznek... b�rp�rn�kkal �s ugyanolyan kengyelekkel" (Hendry, 1907, p. 338). Bizony�ra a fentebb le�rt p�rnanyergre utalhatott. Alexander Henry le�rta a p�rnanyereg haszn�lat�t az asszinibojnokn�l, �s kr�kn�l 1809-ig bez�r�lag ( Henry and Thompson, 1897, vol.2. pp. 526-527). A m�v�szek, mint Pul Kane (1847), �s Frederich Kurz (1852) p�rnanyerget visel� feketel�b p�nikat �br�zoltak (Bushnell, 1940, fig.8; Kurz, 1937, pl. 22). Az id�s feketel�bak azt mondt�k, hogy a p�rnanyereg r�viddel azut�n ment ki a haszn�latb�l, hogy reterv�tumba ker�ltek, �s b�s�ges mennyis�g� feh�r emberes nyereghez jutottak, amik er�sebbek voltak, �s ell�tva a teh�np�sztorkod�shoz sz�ks�ges magas k�p�kkal. Reuben Black Boy (1883-ban sz�letett) csak egyetlen m�g haszn�latban l�v� p�rnanyeregre eml�kezett a p�genek k�reb�n. Ez akkor volt, miel�tt az �gyn�ks�g Browning-ba k�lt�z�tt volna a 1890-es �vek k�zep�n.
A feketel�bakt�l nyugatra a p�rnanyerget a fiatalemberek haszn�lt�k a b�l�nyvad�sz id�kben. Lewis �s Clark 1805-ben fiatal sos�ni f�rfiakat l�tott, akik kengyel n�lk�li p�rnanyerget haszn�ltak. (Coues, 1893, vol. 2. p. 562). 1812-ben Ross Cox megjegyezte, hogy a n�p�rszik kengyel n�lk�li p�rnanyerget haszn�lnak (Cox, 1832, p. 84). A k�s�bbi �r�k ilyen nyereg haszn�lat�r�l sz�moltak be a klikitat, jakima, saszvep, tomzon, k�rdalen, flethed, �s szenpojl t�rzsekn�l (U.S. Comm. Ind. Affairs, 1854, p. 227; Teit, 1909. p. 534; 1930 pp. 110, 353; Ray, 1932 p. 117). Pierre Pichette elmondta nekem, hogy a flethedek sosem haszn�ltak kengyeleket a p�rnanyereggel. A p�rnanyereg egy v�ltozata, amit az oregoni klamatokt�l gy�jt�ttek, most az USNM gy�jtem�ny�ben tal�lhat�. Ezt a p�ld�nyt (USNM no. 24108) 1876-ban gy�jt�tt�k.
A pr�mkeresked� Daniel Harmon le�rta az asszinibojnok, atszin�k, feketel�bak �s mand�nok �s szomsz�daik p�rnanyergeit a 19. sz. els� fel�ben: "A l� h�t�ra cserzett b�l�nyb�rt raknak, melyre p�rn�ra ker�l, amir�l f�b�l k�sz�lt �s b�l�nyher�kkel bor�tott kengyelek l�gnak" (Harmon, 1903, p. 291). Kurz a sz�zad k�zep�n varj� p�rnanyergeket figyelt meg, �s rajzolt le (Kurz, 1937, p.260, pl.9). A k�s�bbi �r�k le�rt�k a mand�nok �s hidatsz�k p�rnanyergeit (Matthews, 1877, p.19; Boller, 1868, p.225; Wilson, 1924, p. 190), illetve a s�jenek�t (Grinnell, 1923, vol.1. pp. 206, 208; vol.2. p. 17). Az USNM gy�jtem�ny�ben n�gy titon lakota p�rnanyereg van. Tov�bb� egy 1869-ben gy�jt�tt jankton�j p�rnanyereg (no. 8415), �s sziszeton darab, ugyanabb�l az �vb�l (no. 9062). K�t vineb�go p�rnanyerget illusztr�ltak (Radin, 1923, p. 29).
A p�rnanyereg s�r�n szerepel a feh�r m�v�szek munk�in, akik a b�l�nyvad�sz id�k �szaki s�ks�gi indi�njainak �let�t �br�zolt�k. A p�rnanyereg tal�n els� publik�lt �br�zol�sa Peter Rindisbacher m�ve "Sioux Warrior Charging", ami 1829 okt�ber�ben jelent meg az "American Turf Register and Sporting Magazine"-ben (opp. P. 73). A p�rnanyereg v�zlatos elrendez�se felt�nik George Catlin sz�mos t�rzsileg nem meghat�rozhat� vad�szjelenetein, �s egy l�h�tr�l t�rt�n� grizzlivad�szat festm�ny�n. Bodmer litogr�fi�ja a lovas b�l�nyvad�szatr�l (1833) bemutatja a p�rnanyereg haszn�lat�t. Kurz sz�mos sz�p v�zlatot k�sz�tett az 1851-52 k�z�tt a Fels�-Missouri t�rzsein�l l�tott p�rnanyerges lovakr�l. Charles Wimar az ugyanezen �vben a Missourin, ill. az 1858-as Yellowstone-i �tj�r�l k�sz�lt eredeti v�zlatk�nyve p�rnanyergek rajzait is tartalmazza (City Art Museum, Saint Louis). A legr�szletesebb korai v�zlatok, �s m�zeumi darabok tanulm�nyoz�sa jelzi, hogy a p�rnanyergek �ssze�ll�t�s�ban �s d�sz�t�s�ben a t�rzsi k�l�nbs�g jelent�ktelen volt a Fels�-Missouri t�rzsein�l.
Egyetlenegy d�li s�ks�gi p�rnanyerget l�ttam. Jarvis gy�jt�tte 1848 szeptembere el�tt, �s saj�tkez�leg c�mk�zte: "komancs" (Acc. No. 1848, 67, New York Hist. Soc., ma Brooklyn Museum). Ez a darab megegyezik az �szaki s�ks�gi p�ld�nyokkkal. H�rom k�jova inform�tor szerint t�rzs�k f�rfijai a b�l�nyvad�szat k�s�bbi �veiben nem haszn�ltak p�rnanyerget. Tixier az 1840-es le�r�s�ban az oszidzs b�l�nyvad�szok felszerel�s�b�l csup�n a v�znyerget eml�ti (Tixier, 1940, p. 168). Azonban a t�red�kes inform�ci�k jelzik, hogy azon a ter�leten a r�gebbi id�kben haszn�latban lehettek a p�rnanyergek. P�nicaut 1714-ben le�rta a kad� l�felszerel�st: "Kengyel�k l�g zsin�rr�l ... hajas, amit n�gyr�tre hajtogatott �zb�rre er�s�tettek, ami nyeregk�nt szolg�lt" (Swanton, 1942. p. 147). 1744-ben az apacs harcosokr�l azt �rt�k, hogy "nyeregk�nt szolg�l� b�r"-�n lovagoltak (Whipple, 1856, p. 117).
Ezek a korai utal�sok, kieg�sz�tve az �szaki t�rzsekre utal�kkal, azt vetik fel, hogy a 18. sz�zadban a p�rnanyereg az eg�sz s�ks�gon elterjedt volt. Ahogy Wissler (1915, p.36) felt�telezi, az alapvet�en egyszer� �ssze�ll�t�s� p�rnanyereg a l�val terjedt a s�ks�gon, m�g a komplik�ltabb v�znyereg lassabban terjedt �szakra. B�r a p�rnanyereg eredete a hozz�f�rhet� forr�sok alapj�n nem hat�rozhat� meg biztosan, lehets�ges, hogy az a spanyol-mexik�i m�lhanyeregb�l sz�rmazik. Pfefferkorn (1949, p. 95), aki azt a nyerget haszn�latban l�tta Sonor�ban, a 18. sz�zad k�zep�n, �gy �rta le, mint k�tp�rn�s cserzett teh�nb�r n�gy sarokkal, amit szalm�val t�mtek ki, �s k�z�pen kapcsol�dott a k�t darab. Ez lehetett tal�n a tev�keny fiatalemberek nyerg�nek protot�pusa a s�ks�gi indi�nokn�l.
P�RNANYEREG V�LTOZATOK A FEKETEL�BAKN�L
Az id�s feketel�b inform�torok k�tf�le p�rnanyerget ismertettek. Egy nagyon egyszer� nyereg a b�l�nybika nyakb�r�b�l k�sz�lt. A b�rt sz�r�vel lefel� tett�k tett�k a l� h�t�ra, �s a mindk�t oldalr�l lel�g� sz�jak seg�ts�g�vel tartott�k helyben, ezeket a l� hasa altt k�t�tt�k �ssze. A v�gekn�l �sszevarrt nyersb�r zsin�r folyamatos �vet erdm�nyezett, felf�ggesztett�k a p�rna tetej�n kereszt�l �gy, hogy a hurkos v�gei kengyelk�nt szolg�ltak. A l�tolvajl�sr�l hazat�r� f�rfiak n�ha ilyen nyerget k�sz�tettek, ha nem volt idej�k �s lehet�s�g�k arra, hogy b�l�nyt ejtsenek el. A nyereg hamar elk�sz�lt a cserzetlen b�l�nyb�rb�l. Kedvelt�k haszn�lat�t, ha napokig lovagoltak nyereg n�lk�l, vagy egyenetlen terepen. Ezt a t�pust haszn�lt�k a szeg�nyek, �s a lust�k, akiknek nem volt lehet�s�g�k jobb nyergekre.
A p�rnanyereg m�sik v�ltozata egy p�r v�zszintes ny�rfa oldaldeszk�val k�sz�lt, hasonl�an a v�znyergekhez, de el�l �s h�tul, a pommel �s cantle hely�n f�vel kit�m�tt hajl�kony b�rp�rn�k kapcsol�dtak. Ez egy k�nny� nyerget eredm�nyezett, amit k�nnyen f�lbe lehetett hajtani, �s kar al� csapni, ha nem haszn�lt�k. Ez egy szokatlan nyeregt�pus volt.
A FANYEREG
A jellegzetes n�i nyereg a nyersb�rrel bor�tott ny�rfav�z volt, amit a feketel�bak "fanyereg"-k�nt ismertek. Az illusztr�lt darabot a blad indi�nokt�l gy�jt�tte R. N. Wilson 1897 el�tt, �s most a chigagoi Term�szettudom�nyi Gy�jtem�nyben tal�lhat� (cat. No. 51,752). Az oldaldeszk�k 19 inch hossz�ak. A cantle 12.8 inch magas (2b tabl�).

Ezt a t�pust Alexander Henry 1809-ben ismertette, mint "f�b�l k�sz�lt, j�l csatlakozott, �s nyers b�l�nyb�rrel bor�tott, ami megsz�radva szorosra fogott minden r�szt. Ez a v�z kb. 10 inch-re kiemelkedett el�l �s h�tul; a tetej�k v�zszintesenel�gazott, �s kifel�, kb. 6 inch �tm�r�j� lapos darabot k�pezve". Szerinte ez a nyeregt�pus r�gebbi volt a p�rnanyeregn�l (Henry and Thompson, 1897, vol. 2., p. 527). Maximilian 1833-ban figyelte meg ezt a nyerget, �s megjegyezte, hogy az els� �s a h�ts� k�pa "gyakran rendelkezett lel�g� b�rrojtokkal" (Maximilian, 1906, vol. 23, p. 107). Gustavus Sohon ezt a nyeregt�pust �br�zolja, amin k�t n� lovagol a "The Bloods Come In Council" c�m�, 1855-�s v�zlat�nak bal h�tter�ben. Az el�t�r f�rfialakjai val�sz�n�leg p�rnanyergen �lnek.

Fanyereg k�sz�t�sekor a n� friss ny�rfa t�rzset has�tott fel, �s k�t egyenl� m�ret� darabot faragott ki, kb. egy-f�l inch vastag, 16-20 inch hossz�, �s 3 vagy 4 inch sz�les oldaldeszk�kat. H�rom Borj� azt mondta, hogy az anyja a travois sz�r�n hajl�totta meg kiss� a friss f�t. Els� �s h�ts� k�p�nak egy p�r friss, vill�s ny�rfa�gat kerestek. �gyeltek arra, hogy megk�zel�t�en egyforma m�ret�ek legyenek, �s hogy mindegyik �g egyforma vastag legyen. A vill�k tetej�t meghajl�tott�k, �s k�ssel lapos korongform�ra nyest�k, �s az �gak v�geit elg�rb�tett�k. Az el�ls� k�p�nak sz�nt darabn�l az �gak csatlakoz�sa felett kis lyukat �gettek, �s egy egyenes fapecket illesztettek bele szorosan. V�r�sre izz�tott vasr�ddal 2 p�r lyukat �gettek az oldaldeszk�kba, a vill�k als� r�sz�nek k�ls� fel�t kiv�jt�k, �s a lyukakon �t szarvasb�r sz�jakkal az oldaldeszk�khoz k�t�tt�k.
A v�z bor�t�s�ra sz�nt nyers b�l�nyb�rt el�sz�r t�bb napra t�ban vagy patakban �ztatt�k, m�g nyers nem lett, �s rossz szag�. Akkor sz�r�vel felfel� kifesz�tett�k a f�ld�n, f�tt vizet �nt�ttek r�, �s k�vel leszedt�k a sz�rt. A n� azut�n megford�totta a b�rt, �s b�rvakar�val elt�vol�totta a h�st. A sz�r�s oldalt nem vakart�k, mert azzal elv�konyodik a b�r. A b�rt a nyeregv�zra h�zt�k, r�gz�tett�k, kiv�gt�k, �s v�g�l nyersb�r sz�jjal �sszevarrt�k. Az �lt�sek a nyereg bels� fel�re ker�ltek, ami haszn�latkor nem l�tsz�dott. (13. �bra)

Vigy�ztak arra, nehogy a sz�rad� �s zsugorod� nyersb�r elg�rb�tse a nyerget. K�t g�rb�l�st megel�z� elj�r�s ismert. H�rom Borj� elmond�sa szerint nagyanyja a frissen varrt nyerget egy l�h�t m�ret� r�nkre tette �s lek�t�zte, m�g a nyersb�r meg nem sz�radt. Lusta Fi� anyja egy r�gi s�torpal�stot g�ngy�lt fel szorosan, �s a nyereg oldadeszk�i k�z� tuszkolta, �s zsin�rral k�rbek�t�zte az eg�szet, �s �gy hagyta sz�radni.
George Catlin egy varj� s�tort �br�zol� festm�ny�n a nyereg a s�tor el�tt sz�rad. A nyerget a f�ldbe c�vekelt�k, hogy meg�r�zze form�j�t (Catlin, 1841, vol. 1, pl. 20). Egy m�sik Catlin �br�zol�s (Wissler, 1915, fig. 1.) ugyanezt a sz�r�t�si elj�r�st mutatja. Egy k�jova inform�tor elmondta, hogy t�rzs�nek asszonyai kic�vekelt�k a sz�rad� nyerget. Azonban a feketel�b adatk�zl�k, miut�n besz�ltem nekik err�l az elj�r�sr�l, azt felelt�k, hogy nagyon j� sz�r�t�si elj�r�snak gondolj�k, de sosem hallott�k, hogy asszonyaik haszn�lt�k volna.
Miut�n a nyeregbor�t� megsz�radt, r�gz�t�s c�lj�b�l k�t lyukat �gettek az oldaldeszl�k v�gei fel�: (1) f�vel t�m�tt puha b�rp�rn�k, amik az oldaldeszk�kkal p�rhuzamosan, �s alatta futottak, �s (2) a nyersb�r k�t�sz�jakat az oldaldeszk�k k�ls� r�sz�re er�s�tett�k. A teljesen �sszek�t�tt nyerget a 14. �bra szeml�lteti.

A nyereg baloldal�n a k�t�sz�jakat hevedergy�r�n �t hurkolt�k, ami rendszerint nyersb�rb�l k�sz�lt. A 14-es �br�n l�that� gy�r�t nagyon er�snek tartott�k. Ez v�kony nyersb�r sz�jak �sszesodr�s�val k�sz�lt, ezt nyersb�r sz�jakkal tekert�k be, �s az �gy k�pzett k�rt nyersb�r cs�vel bor�tott�k be. A gy�r� m�sik t�pusa k�t egyforma m�ret� nyersb�r korong �sszevarr�s�val k�sz�lt. Ezt nem tartott�k olyan er�snek, mint az els� t�pust. Az inform�torok ezt a hevederez�s legfontosabb l�ncszem�nek tartott�k. Er�snek kellett lennie, amennyire csak lehetett. Lusta Fi� elmond�sa szerint 1860 k�r�l (vagyis, "amikor az els� g�zhaj� �rkezett a Benton-er�dbe), a p�genek f�m hevedergy�r�kh�z jutottak a keresked�k r�v�n. Ez a f�mgy�r� dr�ga volt, �rt�kes, akkoriban egy kojot vagy r�kab�rt �rt a kereskedelmben. Csak a gazdagok tudt�k megszerezni. De a feketel�bak felismert�k nagyobb erej�t. A b�l�ny elt�n�se el�tt a f�mgy�r�k �rt�ke cs�kkenni kezdett, �s a legt�bb feketel�b n� fel tudta haszn�lni a nyergekhez.
Kb. egyid�ben a f�m heveder gy�r�vel, kisebb, a hondohoz hasznos f�mgy�r�k is kereskedelmbe ker�ltek.
A cinch egy kb. 4 inch sz�les nyersb�r szalag volt. Egyik v�g�t f�lbehajtott�k, �s �th�zt�k a hevedergy�r�n a nyereg bal oldal�n. A szalag �thaladt a l� hasa alatt, �s nyersb�rh�z vagy a nyereg jobb oldal�n a k�t�sz�jakra er�s�tett f�mgy�r�h�z er�s�tett�k. T�bb r�gz�t� elj�r�s alakult ki. A legegyszer�bb elj�r�sn�l a heveder laza v�g�hez k�zel lyukat sz�rtak, nyersb�r latig� zsin�rt h�ztak �t rajta, �s a jobb oldali gy�r�h�z k�t�tt�k. Egyes emberek jobban kedvelt�k, ha a heveder v�g�t lehajtott�k, �s �szzevarrt�k, hogy ann�l a fesz�l�si pontn�l dupla vastags�g� nyersb�r erj�t biztos�ts�k. Egy m�sik megszokott elj�r�sn�l a hevederszalag v�g�hez nyersb�r vagy f�mgy�r�t varrtak, �s ezt r�gz�tett�k nyersb�r zsin�rral a jobb oldali gy�r�h�z, ami a k�t�sz�jakr�l l�gott. M�sok f�lcsom�val �rt�k el ezt a r�gz�t�st, a v�g�t h�tratuszkolt�k, �gyhogy gyorsan kih�zhatt�k, a nyereg lev�telekor. A lovakat mindig jobbr�l nyergelt�k.
Az USNM gy�jtem�ny nyergeinek elemz�se felt�rta, hogy a felszerel�s (rigging) sz�les k�rben elterjedt s�ks�gi indi�n szok�s volt.
A fanyereg sokat tal�lgatott von�sa az el�ls� k�p�b�l ki�gaz� pecek. Kett�s-Gy�zelm�-Borj�-Takar� szerint az "varj� st�lus" volt, amit �tvettek a feketel�bak. A n� �gy hallotta, hogy a 19. sz. eleji feketel�b n�i nyergeken nem voltak. Kr� Orvoss�g arra utalt, hogy a pecek egyszer�en horogk�nt szolg�lt, amire felakaszthatt�k a korb�csot. H�rom Borj� szerint a f� szerepe az lehetett, hogy jelezze a nyereg elej�t. Wissler elmagyar�zata hogy a horog haszn�lata a nyersb�r �l�s felf�ggeszt�s�re szolg�lt, amit a cantle h�tulj�ra er�s�tettek egy fapecekkel, ami �tment a nyersb�r bor�t� hurk�n. Azt mondta "a horog l�tsz�lag konvencion�liss� v�lt, mert mert megtal�lhat� nyergeken, ahol t�maszt�kot nem haszn�ltak, �s a szemnek hi�nyzott, hab�r ezeket degener�lt form�knak mondt�k" (Wissler, 1910, p. 94). Figyelembe v�ve az id�sebb inform�toraim elt�r� v�lem�ny�t a horog szerep�r�l, �s a szem, vagy �l�s b�rmilyen eml�t�s�nek hi�ny�t, �gy t�nik, hogy a felf�ggesztett �l�s ismeretlen volt a feketel�bakn�l a b�l�nyvad�sz id�k utols� k�t �vtized�ben.
Erre a von�sra gondolva elemeztem az USNM gy�jtem�ny nyergeit, amik a b�l�ny elt�n�se el�tt k�sz�ltek, illetve gy�jt�tt�k. Ezen s�ks�gi indi�n nyergek t�bbs�g�n�l nem voltak felf�ggesztett nyergek, sem nyomok a peckekre a cantles h�tulj�n, amik sz�ks�gesek lenn�nek, azonban szinte minden fanyeregnek volt kamp�s el�gaz�sa a pommeleken. Mivel az indi�n n�k rendszerint b�l�nyb�rt ter�tettek nyerg�kre felsz�ll�s el�tt, a felf�ggesztett nyersb�r �l�s sz�ks�gess�ge megk�rd�jelezhet�.
A fanyergeket szarvasb�r rojtokkal d�sz�tt�k mindk�t k�pa korongj�r�l, vagy hossz�, h�romsz�glet�, gy�ngy�z�tt, vagy s�l�z�tt lapokkal, amik a korongok sz�l�r�l l�gtak le. N�h�ny n� �gy d�sz�tette nyerg�t, hogy kerek fej� r�zsz�geket vertek a pommelbe �s cantleba.
A feketel�b �s blad inform�torok a fanyerget n�i nyeregnek tartott�k. Ezt haszn�lt�k a travoison, �s n�melykor a m�lh�s lovon, csak�gymint a h�taslovon. Azonban a f�rfi nem haszn�lta a fanyerget, hacsak nem volt p�rnanyerge, vagy "pr�rity�k huroknyerge".
A FANYEREG ELTERJEDTS�GE
A "fanyereg" jellegzetes von�sai a pommel �s a cantle. F�b�l faragt�k, �s egyform�k voltak, a h�ts� k�pa ugyanolyan volt mint az els� k�pa, �s ford�tva. A feketel�b "fanyereg" jellegzetess�ge a k�p�k nagy, lapos korongszer� v�zszintes el�gaz�sa, ugyancsak megtal�lhat� m�s �szaki s�ks�gi �s fenns�ki t�rzsek "fanyerg�n". Lewis �s Clark 1805-�s le�r�sukban a sos�ni n�k nyerg�r�l, megeml�tik a magas k�p�kat, amik "n�ha lapos, kifel� �gaz� pontban v�gz�dnek" (Coues, 1893, vol.2. p. 562). Miller 1830-as �br�zol�sain a sos�ni n�i nyergek rendelkeznek azzal a jellegzetess�ggel. Gustavus Sohon �br�zolt egy "fanyereg" t�pust a flethedekn�l az 1850-es �vekben (4. tabl�). Ennek a t�pusnak van egy sz�p p�ld�ja az USNM-ben, �gy jel�lve, mint "Columbia-foly�", �s 1867 el�tt gy�jt�tt�k (no. 2541). A gy�jtem�nyben tov�bbi p�ld�k vannak erre a t�pusra, j�t (nos. 11035 �s 11036) Powell gy�jt�se 1872-b�l, �s d�l-utahi p�j�t (cat. No. 14637), Powell gy�jt�se 1874-b�l. A t�pus legkor�bbi ismert s�ks�gi darabja a szi� nyereg, amit Jarvis gy�jt�tt 1833-36 k�z�tt. Ez a nyereg, ahogy a gy�jt� le�rta "p�rnanyereg", most a Brooklyn M�zeumban tal�lhat� (acc. No. 50-67-52), 3b, tabl�. Az USNM-ben van m�g k�t ilyen t�pus� varj� nyereg 1870 el�ttr�l (nos. 6468 �s 8521).

A d�li s�ks�gi n�i nyergek n�mik�pp elt�rnek. Az els� �s a h�ts� k�pa kifel� g�rb�l k�zel a tetej�n, ami r�szben homor�. Ilyen t�pus� komancs nyerget gy�jt�tt Dr. E. Palmer 1868-ban (USNM no. 6916). Mooney sz�mos ilyen t�pus� nyerget szerzett a k�jov�kt�l 1891-ben. Ilyen t�pus� s�jen �s oszidzs nyergeket l�ttam a m�zeumokban. Egy id�s k�jova-apacs n� mondta nekem, hogy n�p�nek az volt a hagyom�nyos n�i nyerge.
A fanyeregnek l�that� egy d�li s�ks�gi v�ltozata. Megfelel�nek t�nik megk�l�nb�ztetni a feketel�bat, mint �szaknyugati t�pust, figyelembe v�ve elterjedts�g�t az �szaki s�ks�gon �s a fenns�kon.
A "fanyereg" erdet�t neh�z meg�llap�tani. Wissler (1915, p. 33) r�mutatott az indi�n nyergek mexik�i vagy spanyol protot�pukra vezet�s�nek neh�zs�geire, "b�r nek�nk sz�p p�ld�ny sorozatunk van az indi�nokt�l, abb�l nagyon kev�s van a spanyol gyarmatos�t�s idej�b�l". Tal�n arra c�lzott, hogy nincs igaz�n korai s�ks�gi indi�n nyerg�nk. A legkor�bbi ismert "fanyereg" (a szi� nyereg, 3b, tabl�), az 1830-as �vekben ker�lt gy�jt� kez�be, k�zel k�t �vtizeddel azut�n, hogy a s�ks�gi indi�nok lovakhoz kezdtek jutni. Arra az id�re a s�ks�gi indi�nokat francia, angol �s amerikai hat�sok �rt�k sz�rmekereskedelem �tj�n, csak�gymint hat�sok Mexik�b�l. Fontos tudni, hogy a mexik�i l�szersz�mok megv�ltoztak a konkviszt�dor id�k ut�n. Val�ban, a mexik�i t�rt�n�szek utalnak arra, hogy �j-Spanyolorsz�g m�sodik alkir�ly�nak, Don Luis de Velasco (1550-64) uralkod�sa alatt a "silla mexicana", a Cortez �ltal megjelentt�l elt�r� nyereg m�r haszn�latban volt Mexik�ban (Rangel, 1924, pp. 13. ff.; Villar, 1941, p. 278). B�r nem l�ttam p�ld�kat vagy illuszt�ci�kat err�l a j�l ismert v�znyeregr�l a 19. sz. harmadik �vtizede el�ttr�l. Nem tal�ltam utal�sokat arra, hogy a mexik�i nyereg rendelkezett a s�ks�gi �s fenns�ki n�i nyergek jellegzetes von�saival (hasonl�, ford�tott pommel �s cantle). Hacsak nem, �s am�g nem lesz bizony�t�k arra, hogy az indi�n n�i nyergek eme �ltal�nos von�sai az 1800 el�tti mexik�i, francia, angol vagy amerikai nyergek valamelyik�re is jellemz�ek, �n azon a n�zeten vagyok, hogy az indi�n "fanyereg" form�j�t nem m�solt�k le k�zvetlen�l a feh�rekt�l, hanem a feh�r ember fanyerg�nek egy �jraalkotott �tv�tele az �ssze�ll�t�sban, amit az indi�nok viszonylag hagyom�nyosan oldott�k meg.
A PR�RITY�K HUROKNYEREG
A v�znyereg alacsony iv� szarv els� �s h�ts� k�p�val �gy ismert a feketel�bakn�l, mint "pr�rity�k huroknyereg". Az oldaldeszk�k, �s a heveder megegyezik a "fanyereg�vel". Csup�n a k�pa �s cantle anyag�ban �s form�j�ban t�r el. A 3a, illusztr�lja a feketel�b "pr�rity�k huroknyerget", a Museum of the Plains Indian gy�jtem�ny�b�l (cat. No. 1871). Az oldaldeszk�k hossza 19 inch. Az els� k�pa 8.5 inch magas, m�g a h�ts� 8.25 inch.

A "pr�rity�k huroknyereg" k�sz�t�sekor a frissen elejtett szarvas vagy feketefark� �z k�t agancs�t puh�tott�k meleg v�zben, hogy hajl�that�ak legyenek. Azut�n elg�rb�tett�k �s k�v�nt alak�ra v�gt�k. Egy darab h�ts� k�p�nak, s a m�sik ugyanolyan form�j� �s alak� els� k�p�nak. Az agancsok oldaldeszk�khoz val� k�t�z�s�hez n�melyik n� a szarvasb�r k�t�sz�jaknak lyukakat �getett az agancsokba k�zel a v�g�kh�z. M�sok v�zszintesen kiv�jt�k az agancsokat �s ezeken valamint az oldaldeszk�kba �getett lyukakon kereszt�l f�z�tt sz�jakkal k�t�tt�k �ssze. (15. �bra).

Kr� Orvoss�g a m�sodik elj�r�st tartotta er�sebbnek. A nyerget azt�n nyersb�rrel bor�tott�k �s annak sz�rad�sakor ugyan�gy v�dt�k a nyerget, mint a "fanyergekn�l".
Id�sebb inform�toraim fiatalkor�ban a "pr�rity�k huroknyereg" k�zel�tette meg legink�bb a minden c�lra alkalmas nyerget a feketel�bakn�l. Az id�s emberek, gyermekek �s n�h�ny n� ezt haszn�lta lovagl�sra. A fiatal f�rfiak a hossz� utakhoz jobban kedvelt�k a p�rnanyerget. Ezt haszn�lt�k a travoison �s mint m�lhanyeregk�nt a t�bor k�lt�z�sekor. Ez volt a kedvenc nyereg a felv�gott b�l�ny felm�lh�z�s�hoz. Amikor m�lh�z�sra haszn�lt�k, egyes emberek "V"-alak� nyersb�r f�leket varrtak a mindk�t k�pa k�zep�re. A f�lekbe lyukakat sz�rtak, �s miut�n hely�re ker�lt a teher, egy nyersb�r fonalat h�ztak a csomgon �t el�re-h�tra, �s a lyukakon �t, �s megk�t�tt�k, hogy a terhet stabilan tartsa, �s megakad�lyozza felemelked�s�t. Ezt a nyerget sosem d�sz�tett�k. K�sz�t�se kevesebb id�t �s energi�t ig�nyelt, mint a p�rnanyereg vagy a fanyereg. �gy kev�sb� is volt �rt�kes. Ezek a t�nyek k�ts�gk�v�l el�seg�tett�k sz�les k�r� elterjedts�g�t.
A PR�RITY�K HUROKNYEREG ELTERJEDTS�GE
Minden okunk megvan arra, hogy felt�telezz�k, a "pr�rity�k huroknyereg" nem volt r�gi t�pus a s�ks�gi indi�nokn�l. Alexander Henry a feketel�b nyergekkel kapcsolatban nem eml�tette 1809-ben. Bradley, aki az 1870-es �vekben �rt, volt az els�, aki megeml�tette a szarvasagancs haszn�lat�t a feketel�b nyeregk�sz�t�sben. Ez a nyeregt�pus nem t�nik fel a m�v�szek munk�iban, akik 1850 el�tt k�zvetlen�l figyelhett�k meg a s�ks�gi indi�nokat. Kurz az 1851-52 k�z�tt Fels�-Missouri t�rzseinek nyergeir�l k�sz�tett sok v�zlata k�z�tt sem szerepel. Ennek a nyeregt�pusnak s�jen haszn�lat�r�l �r� Grinnell (1923, vol.1. p.207) a k�jov�k viszonylag modern �j�t�s�nak nevezte, akikt�l a s�jenek eltanult�k annak k�sz�t�s�t.
Ha hisz�nk ennek a magyar�zatnak, akkor el kell ismern�nk, hogy ez a t�pus gyorsan elterjedt a s�ks�gon, �s messze a fenns�kon, a szenpojlokhoz �s tomzonokhoz (Ray, 1932, p. 118; Wissler, 1915, fig. 20). Haszn�lat�t feljegyezt�k a k�rdalen, s�ks�gi kr�, �s titon lakota n�pekn�l (Teit, 1930, p. 110; Mandelbaum, 1940, p. 196; Densmore, 1948, p. 204). Az USNM gy�jtem�ny tartalmaz ilyen t�pus� varj�, �szaki �s d�li s�jen �s k�jova darabokat. A k�jova inform�torok elmond�sa szerint t�rzs�kben f�rfi lovagl�nyeregk�nt �s m�lhanyeregk�nt egyar�nt haszn�lt�k. Pierre Pichette azt mondta, hogy ezt a t�pust a flethedek rendszerint m�lhanyeregk�nt haszn�lt�k.
A t�pus bizony�ra �lesen k�l�nb�z�tt keresztezett els� �s h�ts� fak�p�j� m�lhanyeregt�l, amit az amerikai sz�rmekeresked�k haszn�ltak a s�ks�gon �s a fenns�kon 1837-51 k�z�tt (l�sd Miller v�zlatk�nyve, pl. 85, Ross, 1951; Kurz, 1937, pl. 32).
KENGYELEK
A feketel�b nyergek minden t�pusa el volt l�tva nyergekkel, amikor lovagl�sra haszn�lt�k. Alexander Henry 1809-ben megfigyelte, hogy a "kengyel amit b�rsz�jjal r�gz�tett�k a v�zhoz, hajl�tott fadarab volt, amire nyers b�l�nyb�rt h�ztak, kem�nny� �s er�ss� t�ve azt" (Henry �s Thompson, 1897, vol. 2. p. 527). Az adatk�zl�k elmond�sa szerint a kengyelek a ny�rfa friss, lapos darabj�b�l k�sz�ltek, mert azokat meleg�t�s n�lk�l lehetett hajl�tani. Nedves nyers b�l�nyb�rrel vagy her�vel bor�tott�k, �s nyersb�r zsin�rral varrt�k �ssze. A kengyelsz�jak kb. 1 ujjnyi sz�les nyersb�r darabok voltak, amiket a v�znyereg oldaldeszk�in hurkoltak �t, ill. a kengyelek k�z�ps� ny�l�s�n. Ezeket a sz�jakat �ltal�ban csak megk�t�tt�k a v�gekn�l a k�v�nt hossz�s�gban. A kapcsol� vagy csat r�gz�t�sek ismeretlenek voltak.
SZ�GYH�MOK �S FARH�MOK
A sz�gy �s farh�mok hasznos �s felt�n� �rt�ke volt a feketel�bakn�l. Hazn�lt�k a travois vagy m�lh�slovakon, hogy megakad�lyozz�k a teher cs�szk�l�s�t. A f�rfiak rendszerint farh�mot haszn�ltak, ha hegyes vid�ken lovagoltak, az�rt, hogy hely�n tarts�k a nyerget. Amikor k�lt�z�tt a t�bor, vagy par�d�ztak, a tehet�s emberek kedvenc feles�gei sz�vesen �kes�tett�k lovaikat d�szes sz�gy �s farh�mmal. A gazdagon d�sz�tett sz�gyh�mok gyakoris�ga a browningi J�lius 4.-i par�d�kon �s a calgary stampedeken napjainkban nem jelzik megszokotts�gukat a b�l�nyvad�sz id�kben. A r�gi id�kben ezek a t�rgyak a tulajdonos gazdags�g�t �s rangj�t jelezt�k.
Bodmer egy d�szes farh�mot �br�zolt egy feketel�b f�rfi lov�n 1833-ban (Maximilian, 1906, Atlas, pl. 19). Azonban a gazdagon d�sz�tett farh�m �s sz�gyh�m kombin�ci�j�nak legkor�bbi �br�zol�sa Sohon 1855-�s v�zlat�n t�nik fel, a "The Blodds Come In Council" c�m� alkot�s�n (4. tabl�). Ezek a Bodmer �s Sohon �ltal illusztr�lt darabok m�ret�kben �s form�jukban hasonl�tanak a k�s�bbi p�ld�kra. Bradley (1870-es) meg�llap�totta, hogy a feketel�b n�k d�sz�t� farh�mj�nak l�sz�r rojtjai vannak, ezek als� v�geire kis cs�rg�ket er�s�tettek. Adatk�zl�im fiatalkor�ban has�tott b�rrojtokat is haszn�ltak. A d�sz�t� farh�mnak puha b�r vagy kereskedelmi flanel alapja van. Ezt gy�ngyh�mz�ssel d�sz�tett�k, vagy (ha b�rb�l) sz�gletes festett mint�kkal "valamennyire hasonl�tva a parfleche mint�hoz". Az �jabb id�kben (kb. 1875 �ta) a vir�g mint�k, kett�s g�rb�kkel kombin�lva v�ltak megszokott�. A sz�gyh�mot hasonl�k�pp d�sz�tett�k (Wissler, 1915, fig. 15; Ewers, 1945 b, figs. 61-63).
A b�l�nyvad�sz id�kben j�val megszokottabbak voltak keskeny nyersb�r sz�jas sz�gy �s farh�mok a f�rfi �s a n� lov�n, csak�gymint a m�lh�slovakon. A sz�gyh�m kb. 3 ujj sz�les nyersb�r szalag volt, a fanyereg k�p�j�nak vill�j�hoz k�tve nyersb�r sz�jakkal. A farh�m egy vagy kett�s sz�j volt mintegy ugyanakkora sz�less�gben hossza javar�sz�ben, �s f�vel t�m�tt hurok seg�ts�g�vel ny�jtott�k ki, a l� farka alatt puha b�rsz�j k�t�sekkel meger�s�tve. Ezt a szarvasb�r sz�jjal r�gz�tett�k a v�znyereg el�ls� vagy h�ts� szarv vill�ira. (16. �bra).

Egyes n�k geometrikus mint�kat festettek a sz�gyh�mok �s farh�mok felsz�n�re. Meny�t Farok elmond�sa szerint az els� farh�m, amit fiatal kor�ban haszn�lt (1875 k.) az a feh�r ember farh�mja volt, amit kereskedelem �tj�n szerzett.
A FEH�R EMBER NYERG�NEK �S KELL�KEINEK HASZN�LATA
Az Id�s feketel�b inform�torok k�szs�gesen ismert�k el, hogy a "feh�r ember nyerge" er�sebb �s jobb volt, mint amilyet az indi�nok k�sz�tettek maguknak. Feltehet�en �seik is ezen a v�lem�nyen lehettek. Tudjuk, hogy a p�genek m�r 1787-ben ismert�k a spanyol nyergeket, ahogy David Thompson megfigyelhette a messzi d�li spanyol r�szen porty�z� p�genek hazat�r�s�t, akik spanyol nyergeket is hoztak magukkal (Thompson, 1916, p. 371). Denig (1952, p. 148) 1856-ban megeml�tette, hogy a "feketel�b �s varj� nemzetek egykor r��rezve az eur�pai cikkek k�nyelm�re �s hasznoss�g�ra, f�leg a ruh�zat, l�felszerel�s �s m�s dolgok tekintet�ben [�k] j�l megfizetik a j� nyerget". 1858-ban a feketel�bak arra k�rt�k Hatch �gyn�k�t, legal�bb a f�n�keiknek elegend�t n�h�ny er�s nyerget biztos�tson az �vj�rad�kban, amit az 1855-�s szerz�d�s r�gz�tett (U.S. Comm. Ind. Affairs, 1858, p. 438). Lusta Fi� elmond�s szerint n�h�ny gazdag p�gen nyergeket vett Joe Kipp Marias-foly� menti kereskedelmi �llom�s�n 1880 el�tt. Azonban a t�rzs tagjainak t�bbs�ge tov�bbra is bennsz�l�tt k�sz�t�s� nyerget haszn�lt, am�g a kora rezerv�tumi id�kben a korm�ny nyergeket nem utalt ki nekik.
L�that�an m�s s�ks�gi �s fenns�ki t�rzsek is k�vett�k a spanyol vagy amerikai nyergek haszn�lat�nak szok�s�t, ha hozz� tudtak jutni. Lewis �s Clark n�h�ny spanyol nyerget l�tott a lemhi sos�nikn�l 1805-ben (Coues, 1893, vol.2. pp.520, 569). Jacques d'Eglise feljegyezte, hogy "mexik�i st�lus� ... nyergek" voltak haszn�latban a mand�nokn�l 1792-ben (Nasitir, 1927, p.58). Az American Fur Co. (N.Y. State Historical Society tulajdon�ban) jegyzeteiben sz�rv�nyosan tal�lni nyereg list�kat, ezeket a St. Louis-i Pratte, Chouteau and Co. V�s�rolta meg. Mennyis�g�k jelzi, hogy indi�n kereskedelemre vett�k, �s nem puszt�n a t�rsas�g alkalmazottainak. Maximilian (1838) azt �rta, hogy a mand�nok "n�ha nyergeket szereztek a feh�rekt�l, �s ezeket v�r�s vagy k�k sz�vettel szeg�lyezt�k" (Maximilian, 1906, vol.23. p.345). Ezek tal�n kaliforniai nyergek lehettek, amit Marcy a hegyi emberek kedvenc�nek nevezett (Marcy, 1959, pp. 118-120), �s ami Kurz sz�mos rajz�n felt�nik a sz�rmekeresked�kr�l, �s az 1851-52 �vek Fels�-Missouri vid�ki indi�nokr�l (Kurz, 1937). Az USNM gy�jtem�ny egyik leg�rdekesebb nyerge az amerikai lovass�gi nyereg, amit hivatalosan a Custer-m�sz�rl�sban r�szt vett indi�nokt�l vett�k el k�t h�ttel az esem�ny ut�n. Az indi�nok elt�vol�tott�k kereskedelmi nyersb�r felszerel�s�t, �s indi�n k�sz�t�s� kengyelsz�jakkal, kengyelekkel, �s hevederrel l�tt�k el (cat. No. 59,741). Azonban a b�l�nyvad�sz id�k v�ge el�tt szerzett s�ks�gi indi�n nyereg k�z�l soknak kereskedelmi b�r vagy sz�vet r�szei voltak (felszerel�s sz�jak, kengyelsz�jak �s/vagy hevederek), a feh�rekt�l szerzett f�m hevedergy�r�n k�v�l. A gy�jtem�ny n�melyik koraira dat�lt nyerge felszerel�s�t tekintve t�bbnyire kereskedelmi b�rb�l k�sz�lt. �gy t�nik, hogy az indi�nok amennyire csak lehetett, igyekeztek min�l t�bbet �tvenni a feh�r ember l�szersz�maib�l. Ha nem tudtak kereskedelmi nyereghez jutni, akkor val�sz�n�leg legal�bb er�s, tart�s kereskedelmi anyagot pr�b�ltak beszerezni nyergeik felszerel�s�hez. Figyelembe v�ve ezeket a k�r�lm�nyeket, k�ptelens�g meghat�rozni az indi�n nyergeket a felszerel�s�k akkulturalz�lod�s�nak foka alapj�n. N�melyik darab ami csak indi�n anyagokkal rendelkezik, tal�n �jabb darab, mint azok, amik k�sz�t�s�hez kereskedelmi anyagokat haszn�ltak.
NYEREGTAKAR�K
A fektel�b lovasok b�rdarabot tettek nyergeik al�, b�rmilyen t�pus�ak voltak is, az�rt, hogy megakad�lyozz�k lovaik h�t�nak feld�rzs�l�s�t. 1809-ben Alexander Henry meg�rta: "B�rmelyik nyerg�k al� k�tszeresre vagy h�romszorosra hajtogatott cserzett b�l�nyb�rt raktak, nehogy lovaik h�tf�j�st kapjanak" (Henry and Thompson, 1897, vol.2. p. 527). Inform�toraim fiatalkor�ban a feketel�bak jobban kedvelt�k azt a nyeregtakar�t, ami a b�l�ny v�ll�b�l k�sz�lt, ott ahol a leghosszabb a sz�r, esetleg a mellkasi r�szb�l, ahol a legvastagabb volt a sz�r. A legt�bb ember t�glalap alak�, d�sz�tetlen, �s sz�r�n hagyott b�rt haszn�lt. A takar�t vagy f�lbehajtott�k sz�r�vel kifel�, �gy hogy a hajt�s a nyereg elej�re ker�lt, vagy egyetlen vastags�g� sz�r�s oldal�val a l� mell�. A takar� �ltal�ban 2-3 inch-el l�gott t�l el�l-h�tul a nyergen. A m�lhanyergek al� tett takar� hosszabb volt, az�rt, hogy a m�lha ne d�rzs�lje fel a l� oldal�t. A kett�s takar�t gyakran nyereg n�lk�l �lt�k meg. N�melyik egyszeres vastags�g� takar�t v�r�s flanellel szeg�lyezt�k k�rbe, vagy kett�s szeg�llyel, ami egy k�ls�, kb. 3 ujj sz�les v�r�s szeg�ly volt, egy bels�, 1 ujj sz�les feh�r v�szonnal.
A feketel�bak nem k�sz�tettek d�szes nyeregtakar�kat puha b�rb�l vagy sz�vetb�l, gazdagon gy�ngy�z�tt szeg�llyel, mint amilyet a titon lakot�k, varjak, s�jenek, j�tok, �s sos�nik (Wissler, 1915, fig. 18. p. 17). Viszont az ilyen sz�vetek haszn�lat�ra vel�k kapcsolatban nem tal�ltam korai le�r�sokat. Azok a gazdagon kidolgozott sz�vetek tal�n 19. sz. v�gi fejlem�nyek. A b�l�nyb�r nyeregtakar� l�tszik a leg�ltal�nosabb t�pusnak a s�ks�gi indi�nok k�r�ben. Azonban a fenns�ki t�rzsek, akik kisebb m�rt�kben jutottak b�l�nyhez, �z, medve, vagy hegyikecske b�r�kb�l k�sz�lt nyeregtakar�kat haszn�ltak, esetleg sz�tt gy�k�nyeket (Teit, 1900, p. 258; 1909 p. 534; 1930 p. 111.;Ray, 1932, p. 118; Turney-High 1941, p. 72).
A NYEREGBURKOLAT
"Amikor egy indi�n l�ra sz�ll, b�l�nyb�r takar�j�t r�dobja nyerg�re, �s azon lovagon", �rta Alexander Henry a feketel�bakr�l 1809-ben (Henry and Thompson, 1897, vol.2. p.526). Ezt a szok�st gyakorolt�k a b�l�nyvad�sz id�k v�g�ig. A b�l�nyb�r takar�t f�lbehajtott�k, �s a "pr�rity�k huroknyereg", vagy "fanyereg" k�zep�re helyezt�k felsz�ll�s el�tt. Id�vel ezt a vastag p�rn�z�st haszn�lt�k a nem t�l magas k�p�j� fanyergekhez. A b�l�nyb�r takar� t�nik a leg�ltal�nosabb v�znyereg burkolatnak a s�ks�gi t�rtsek k�r�ben. Napjainkban a feketel�b n�k �gy �li meg a fanyerget vagy m�lhanyerget a j�lius 4.-i par�d�kon, hogy nagy kereskedelmi takar�t ter�t a nyeregre, �s a lel�g� v�geket enyh�n l�bai k�r� tuszkolja, hogy eltakarja azokat.
Inform�toraim fiatalkor�ban az ifj� f�rfiak jobban szerettek pumab�rt ter�teni p�rnanyerg�kre. Ezt a mutat�s b�rt �gy rendezt�k el, hogy az �llat feje az egyik, farka a m�sik oldalon l�gott. Maximilian (1833) �szrevette, hogy mennyire kedvelik a feketel�bak a pumab�r burkol�st. Megjegyezte, hogy a b�rt sz�les, v�r�s sz�vettel szeg�lyezt�k, �s hogy at �ra n�luk egy j� l�val �rt fel, vagy nem volt kevesebb $60 doll�rn�l. Bodmer kiv�l� litogr�fi�ja egy lovas feketel�b f�rfir�l j�l illusztr�lja a pumab�r burkol�st abban az id�ben (Maximilian, 1906, vol. 23, p. 107, �s Atlas, pl. 19).
Maximilian szerint a varjak is k�vett�k ezt a szok�st (ibid., vol.22, p.349). Opler (1941, p.396) le�rja, hogy a csirikava-apacsok szerettek pumab�rt ter�teni nyeregt�sk�jukra, hogy szebb� tegy�k, �s k�vess�k a gyakorlat mexik�i p�ld�j�t. Hogy a mexik�i szok�s a gyarmatos�t�s idej�re ny�lik vissza, nem �llap�that� meg.
FEJ D�SZEK
Az �szaki feketel�b m�sodf�n�k �reg Nap �rt�kes tulajdonai k�z�tt, amit Wilson 1887-ben l�tott, volt.
Egy nagyon kidolgozott fejd�sz a l�nak, amit csat�ban viselt. Egy r�sze maszk�nt takarta a fejet, a szemekn�l kiv�gott lyukakkal, �s egy p�r szarvval l�tt�k el; a m�sik r�sze z�szl�f�le volt, az als� �llkapocsra f�ggesztve, �s mindk�t darab gazdagon volt d�sz�tve v�r�s, s�rga �s k�k tollakkal. Megtudtuk, hogy az olyan fejd�sz, mint ez, az indi�nok �rt�kel�s�ben egy p�r lovat �rt. [Wilson, 1887, p. 190].
A 80-as �vekben a m�v�sz Frederic Remington, l�tta "a feketel�b harci p�ni felszerel�s�t, ami maszkb�l, �s sapk�b�l �llt, k�pr�zatosan v�r�s flanellel, r�zsz�gekkel, ez�stlapokkal, �s tollakkal" (Remington, 1889, p.340). Wissler (1913, p. 457, fig.29) bemutatta a p�genek "nagy t�nc lovagl�s�t" �br�zol� indi�n rajzokat.
1880-ban Alexander Henry egy hidatsza keresked� csapatot k�s�rt egy s�jen faluba. Mikor c�ljuk k�zel�ben voltak, n�h�ny s�jen kilovagolt, hogy sz�p lovaikon tal�lkozzanak vel�k, s azok k�z�l n�melyik "nagyon egyed�l�ll� m�don volt d�sz�tve, ut�nozva a b�l�ny, v�r�s �z, vagy antilop fej�t szarvakkal, sz�jjal, �s orrlikakkal-m�g a szemek is-v�r�s sz�vettel szeg�lyezve. Ez a d�sz�t�s nagyon vad megjelen�st adott nekik (Henry and Thompson, 1897, vol.1. p. 377). Hogy a d�szes feketel�b vagy s�jen l�fejd�szt valahogy befoly�solta a spanyol l�v�rtezet, az vitathat�. A szarvas von�s bizony�ra bennsz�l�tt tal�lm�nynak t�nik.
A feketel�b l�fejd�szb�l csak egy p�ld�t l�ttam. Egy gy�ny�r�, s�lh�mz�ssel teljesen d�sz�tett, b�rb�l k�sz�lt maszk volt, ami illett a l� homlok�ra �s pof�j�ra. A szemeknek lyukakat v�gtak. Ez a darabot, ami tal�n nem lehet id�sebb 50 �vn�l, �ll�t�lag a p�genek haszn�lt�k a par�d�khoz. A n�hai Mrs. John B. Monteith tulajdona volt, a Glacier Park Station-r�l, aki 1942-ben mutatta meg nekem.
L�D�SZ�T�S
N�melyik feketel�b fiatalember megny�rta a kedvenc lov�nak s�r�ny�t, vagy bev�gta f�leit "csak az�rt, hogy csinosabbak legyenek". Azonban a l�d�sz�t�sek t�bbs�ge �lland�bb jelleg� volt, k�l�nleges alkalmakra tartogatva. Ezek a k�vetkez�k voltak: (1) "nagy t�nc lovagl�s", a skalpszerz� v�llalkoz�s el�tt, (2) csata, (3) sikeres porty�r�l val� hazat�r�s, (4) m�s t�rzsek l�togat�sa, (5) �lcsat�ban a l�togat�k tisztelet�re, �s (6) a ny�rv�gi Napt�nc t�bor ki�p�t�s�t megel�z� szertart�sos t�bor k�lt�z�skor.
Bradley az 1870-es �vekben megeml�tette a feketel�b l�d�sz�t�s f� t�pusait. "Szertart�si alkalomb�l a lovakat a pof�jukra �s t�rzs�kre kent fest�kekkel d�sz�tett�k, a s�r�nyre �s a farokra tollakat er�s�tettek, �s n�ha b�l�nyfejb�l k�sz�tett maszkot r�er�s�tett szarvakkal, s a l� szemei a b�r eredeti szemlyukain kereszt�l l�tsz�dtak ki" (Bradley, 1923, p.263). A korl�tozott �sszehasonl�t� adatok is elegend�ek ahhoz, hogy l�ssuk, ez a d�sz�t�si m�d nem volt a feketel�bak saj�tos jellegzetess�ge.
TESTFEST�S
Lovaik kifest�sekor a feketel�bak a v�r�s sz�nt r�szes�tett�k el�nyben. Egyes fiatalemberek lovuk cs�p�ire p�tty�ket kentek puszt�n d�sz�t�s c�lj�b�l. Ha egy f�rfi a csat�ban lov�val elg�zolt egy ellens�get, jog�ban �llt, hogy harci lov�nak v�llaira kezet fessen. Miel�tt a hazat�r� gy�ztes harci v�llalkoz�s bevonult volna a t�borba, meg�lltak, hogy a tagok v�zszintes v�r�s vonalakat m�zoljanak a lopott lovak homlok�ra. Wissler (1913, p.457, fig.29) indi�n rajzokon kereszt�l �rta le a "nagy t�nc lovagl�s" alkalm�b�l a lovakra festett jeleket.
Lewis �s Clark az 1805-ben megl�togatott lemhi-sos�nikn�l �szrevett�k, hogy "a kedvenc lovat gyakran festett�k" (Coues, 1893, vol.2. p.563). Teit utal arra, hogy a flethed " lovak gyakran voltak kifestve " (Teit, 1930, p.353). Egy omaha f�rfi "gyakran festette lov�t, hogy egy �rt�kes tett�t �br�zolja... vagy oly m�don, hogy l�tom�s�t bemutassa" (Fletcher and La Flesche, 1911, pp. 352-353).
S�R�NY �S FAROKD�SZ�T�S
A harci v�llalkoz�son j�r� feketel�b lov�nak fark�t f�lig felkontyolta, a farok v�g�t csom�ba t�zte, �s tollat er�s�tett r� egy szarvasb�r zsin�rral. Meny�t Farok r�mutatott arra, hogy mindh�rom feketel�b t�rzs, az atszin�k, �s sz�rszik mind k�vett�k ezt a szok�st, �gy meg tudt�k k�l�nb�ztetni lovaikat az ellens�g�t�l. 1942 nyar�n l�ttam egy id�s p�gent, aki k�t tollat t�z�tt egy k�z�pkor� ember lov�nak fark�ba, amit azt�n a browningi j�lius 4-i par�d�n �ltek meg. (Ez a d�sz most a Denver Art Museum tulajdona, Cat. No. FB1-95-G). Az �reg ezut�n elmondott egy r�vid im�t az�rt, hogy a l� ne essen el, vagy dobja le lovas�t. Ezt is r�gi feketel�b szok�snak mondt�k.
Lewis �s Clark (1805), feljegyezte a s�r�ny �s farok tollakkal val� d�sz�t�s�nek lemhi-sos�ni gyakorlat�t (Coues, 1893, vol.2. p.563). A varjak utaltak arra, hogy lovaik fark�t az�rt k�tik fel, hogy gyorsabban futhassanak (Marquis, 1928, p. 114). Az omaha fiatalemberek alkalomadt�n "lovaik s�r�ny�t �s fark�t f�nyes szalagokkal vagy �l�nk sz�nekre festett p�ntokkal bor�tott�k be" (Fletcher and La Flesche, 1911, p.353).
A N�I LOVAK D�SZ�T�SE
A tehet�s feketel�b b�szke volt arra, ha kedvenc feles�g�nek lov�t d�szes �kekkel l�thatta el, mikor szomsz�dos t�bort l�togattak meg, vagy bar�ti t�rzset, �s amikor a Napt�nc t�bor fel� indultak. Ezek az �kek d�sz�tett kant�rb�l, nyakh�mb�l, farh�mb�l, nyeregt�sk�kb�l, �s a lehet� legszebb festett nyersb�r t�rol�kb�l �lltak, ezekr�l �gy tartott�k, hogy fokozz�k a n� megjelen�s�t l�h�ton.